Hiába emelte papíron egyharmadával, 12-ről 16 százalékra a 2008 előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradékot tavalyelőtt a kormány, a bányajáradék-bevételeket - amelyek nem kis részben a rezsicsökkentés miatt estek vissza - nem sikerült növekedésre ösztökélni, sőt.

Sokmilliárdos mínusz

Tavaly összesen 60,4 milliárd forint bányajáradék-fizetési kötelezettsége keletkezett a nyersanyag-kitermelőknek, ami bő 4 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) adataiból. (A bányajáradék-számlára ténylegesen befizetett összeg tavaly lényegében stagnált, 63,2 milliárd forintról 63 milliárdra változott - egy évtizeddel ezelőtt kétszer ekkora összeg volt a bevétel.) Az igazán nagy visszaesés még 2013-ban történt, akkor 36 százalékos, bő 35 milliárd forintos zuhanást jegyzett fel a statisztika, legnagyobb részben állami beavatkozás miatt.

A csökkenést alapvetően a földgázkitermelés után fizetendő járadék visszaesése magyarázza - a bányajáradék túlnyomó többségét ugyanis a szénhidrogén-bányászat után fizetik be. Tavaly a földgáz aránya meghaladta a 65, a kőolajé pedig a 29 százalékot, a legnagyobb befizető nem meglepő módon a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Bányajáradék | Create infographics

 

 

Az állam nyeste vissza a saját bevételeit

A visszaesésben több tényező is szerepet játszik, a legnagyobb tételt a rezsiharc jelenti. A lakossági energiaárak csökkentésével párhuzamosan ugyanis a földgáz-bányajáradék kiszámításához képletben használatos ún. fajlagos értéket is tovább mérsékelték az elmúlt évben. Ezért a hatósági áron értékesített földgáz 2014. évi átlagos fajlagos értéke 2014-ben 18 százalékkal maradt el a 2013-astól.

Ennél kevésbé hatott a kőolaj világpiaci árának csökkenése: ez a hazai kitermelésű földgáz éves átlagos fajlagos értékét 6, a kőolajét 7 százalékkal vitte lejjebb. Szintén a világpiaci ár csökkenése miatt konkrét bányajáradék-mértékek is csökkentek.

Egy évvel korábban szintén az állami beavatkozások apasztották a bányajáradék-bevételeket. Egyrészt a földgáz hatósági árának 2013. január 1-től érvényes csökkentése 12,24 százalékra vette vissza a hatósági áron forgalmazott földgáz bányajáradékát, ami 22 milliárdos mínuszt eredményezve a legnagyobb csökkentő tételnek bizonyult. Másrészt augusztus 1-jével a bányajáradék számításnál alkalmazandó fajlagos értéket 2337 Ft/GJ-ban maximalizálták, ami 10 százalékkal apasztotta az átlagos fajlagos értéket. Utóbbival párhuzamosan megnövelték a bányajáradék mértékét a 2008. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön, 12-ről 16 százalékra. Ez sem tudta azonban ellensúlyozni az említett tényezőket, valamint az olajárak és a kitermelés csökkenésének hatását.

Kevesebb olajat bányásztak

A kitermelés felemásan alakult 2014-ben. A kőolajkitermelés 1 százalékkal csökkent tavaly, az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből kitermelt, hatósági áron értékesített földgáz GJ-ban számított mennyisége 8 százalékkal lett kevesebb, míg a nem hatósági áron értékesített mennyiség 16, a 2008. január 1. után termelésbe állított mezőknél pedig 20 százalékkal nőtt.

A járadékbevételeken belül kis részt képviselő geotermikus energia, valamint a homok, a kavics, az agyag és a kövek kitermelt mennyisége nőtt.

A Bányafelügyelet 2013-ban három, 2014-ben két esetben nagy mennyiségű nyersanyagot érintő jogosulatlan bányászati tevékenységet állapított meg, mely összesen 132,3 ezer köbméter ásványi nyersanyagot érintett 137 millió forint értékben.