A Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint nincs olyan szakmai indok, amely alapján a csaknem száz százalékban magyar tulajdonban lévő baromfi termékpályát, illetve annak termékeit az áfaszabályozásban diszkriminálni kellene.  Fontos kiemelni, hogy az ágazat a hazai hústermelés 53 százalékát adja, a hazai fogyasztásban pedig a baromfihúsok állnak az első helyen (évi 32 kg/fő, míg a sertésl 28 kg/fő).

A jelenlegi diszkriminatív javaslat a fogyasztásban vezető baromfitermékek indokolatlan fogyasztás-csökkenését idézheti elő, hiszen a 22 százalékos fogyasztói árkülönbség költség oldalról kigazdálkodhatatlan, így ágazati vállalkozásokat lehetetleníthet el. A terméktanács felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar agrárium második legnagyobb exportőrének számító baromfiágazat 60 ezer embert foglalkoztat. A hazai állattenyésztési termékpályák közül a baromfiszektor volt az egyetlen, amely szinte önerőből, minimális támogatás mellett volt képest növelni teljesítményét, most pedig padlóra kerülhet a baromfitermékekre hátrányos, egyoldalú áfamérséklés miatt.

A sertés- és a baromfihúsok a piacon egymás helyettesítő termékeinek számítanak, ezért az áfaszabályozásban nem lehet különbséget tenni közöttük - hangsúlyozza a BTT -, ellenkező esetben komoly adójogi és versenyjogi kérdések is felmerülhetnek. Az élelmiszergazdasági termékpályák korábbi közös áfamérséklési törekvései is arra irányultak, hogy a sertés- és a baromfitermékek áfája - más alapvető élelmiszerek mellett - egyszerre, azonos mértékben csökkenjen.

A terméktanács bízik abban, hogy a kormánynak nem célja a baromfiszektor teljes ellehetetlenítése. Ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy a tervezett áfacsökkentéskor a sertés- és a baromfiszektort azonos mércével kezeljék.