A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. Ez ellen uniós szinten is akciótervet dolgoztak ki: az EU adóügyi biztosa a közzétett javaslatcsomagból az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös, komplex uniós politika célkitűzései közül kiemelte az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítését, az EU-s adóazonosító jel bevezetését, az automatikus információcsere kibővítését, közös adózói kartát és erőteljesebb fellépést a jövedelmek adóparadicsomokba menekítése ellen.

Az adópolitikák terén az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassú, fokozatos előrelépés történt. Bár a tagállamok ellenállása továbbra is nagy, azt gondolom, az adóügyi biztos mostani megnyilvánulása is arra utal, hogy felgyorsulhat a közös célkitűzések megvalósításának folyamata. A tervezett új feladatok egyébként az egyes tagállamokat, az Uniót és az EU-n kívüli országokat egyaránt érinthetik, mindez pedig Magyarország számára is új feladatokat jelenthet majd - mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Kapcsolódó

Hatékonyabb adóbeszedés a tagállamokban, automatikus információcsere az adózókról

Uniós cél, hogy az adócsalók ne élhessenek vissza a tagállami adójogszabályok különbözőségéből fakadó előnyökkel, és ne rejtőzhessenek el az EU-n belül egy másik tagállam adóhatósága elől, az adóbűncselekmények büntetési tételeinek alsó határát pedig uniós szinten határoznák meg. A tagállamok elsődleges feladata az adóbeszedés hatékonyságának javítása. A Bizottság korábban 10 tagállamot kifejezetten felszólította arra, hogy fokozottan ellenőrizze az adózókat, és ehhez technikai segítséget is felajánlott.

A tagállamok közötti automatikus információcsere jelenleg a magánszemélyek megtakarításai kapcsán már érvényesül. 2005 óta hatályos az az irányelv, amely a bankbetétek más országokban történő elrejtését úgy kívánja megakadályozni, hogy főszabályként automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a kamatot fizető állam számára. Az a tagállam, ahonnan a kamatjövedelem származik, a másik országban illetőséggel bíró magánszemélyről információt szolgáltat az ottani hatóságnak. Az automatikus információcserében jelenleg Ausztria és Luxemburg kivételével valamennyi tagállam részt vesz - mondta el Dr. Békés Balázs. Ezt az automatikus információcserét az adóügyi biztos közleménye szerint más területen is ki kellene bővíteni, illetve harmadik országokra is ki kellene terjeszteni, hogy elejét vegyék a jövedelmek adóparadicsomokba való menekítésének.

A magyar adóhatóság tevékenysége Békés Balázs szerint jelenleg is összhangban van az uniós célokkal. Az ellenőrzések hatékonyságának javítása és az adózók fokozott felügyelete az adóbevételek növelését és a visszaélések visszaszorítását is szolgálja. Ezzel együtt várhatóan több évre lesz még szükség, míg a tervek megvalósulnak, bár a pénzügyi válság és a körvonalazódó fiskális integráció elősegítheti a szorosabb tagállami együttműködést.