Balog Ádám a KPMG nemzetközi tanácsadó cég adókonferenciáján hangsúlyozta: az adórendszer szerkezetében véglegesnek tekinthető, innentől kezdve már lényeges változás nem várható, de ha lehetőséget látnak az összadózás csökkentésére, továbbra is a munkát, jövedelmet terhelő adót szeretnék mérsékelni. Az adócentralizációról szólva kifejtette: mértéke az elmúlt hét-nyolc évben meglehetősen változékony képet mutatott: 2005-2006-ban alig haladta meg a 38 százalékot, 2007-2009. között az szja-módosítások miatt volt egy jelentős megugrás, majd 2010-ben az előző és a jelenlegi kormány ismét lejjebb vitte.

A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi kormány 36-37 százalék körüli elvonási szintet próbált elérni, amit egészséges, a magyar gazdaság méretének, fejlettségének megfelelő szintnek gondoltak, a realitások azonban ezt nem tették lehetővé. A legfontosabb most a pénzügyi stabilitás megőrzése, és ezt a 39 százalék körüli GDP-arányos elvonás biztosítja - mondta. Hozzátette: jellemzően minél gazdagabb egy ország, annál több adót von el, Svédországban, Dániában például 46-47 százalék a GDP-arányos elvonás, míg Bulgáriában 29 százalék. Persze vannak kivételek, mint például az Egyesült Államok, amely gazdag ország, mégis alacsony a GDP-arányos elvonás. Magyarország a régiós versenytársakkal egy csoportban van, de kissé magasabb az elvonás szintje, elsősorban a magas államadósság miatt - jelezte.

A magyar adószerkezetben a munkát terhelő adók súlya évek óta csökken, a fogyasztási, forgalmi és vagyoni típusúaké pedig növekszik, az utóbbiaké 2013-ban meg is haladja az előbbiekét. A legnagyobb problémát a bérek nem megfelelő módon történő kifizetése, az árbevétel be nem vallása jelenti, ami miatt elsősorban a magas adóterheket okolják.

Balog Ádám szerint a kisvállalatok helyzetét jelentősen könnyíti majd a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva). Ezúttal is megerősítette, hogy a kiva esetében módosítások várhatók, mert a visszajelzések szerint az átlépést gátolják azok a szabályok, amelyek a Tao lezárásakor életben vannak.

Az adóbeszedés hatékonyságának növelésében a csalások és a bevételeltitkolás visszaszorítására fókuszálnak, ennek érdekében bővítik az ellenőrzési eszköztárat. Példaként egyebek mellett a pénztárgépek adóhatósággal összekötését, a fordított áfa kiterjesztését, a készpénzes fizetés visszaszorítását említette. Szélesítik az adóalapot is (például a veszteségelhatárolás, cafetéria, adójóváírás szabályainak változásával).

A válságadókat januártól kivezetik, a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében azonban megadóztatnak egyes piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatokat (energia-, telekom- és pénzügyi szektor). Emelkednek az egészségre, környezetre káros termékek után fizetett adók is (dohány és alkohol jövedéki adója, népegészségügyi adó).