Szabados Ottó, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója a lap pénteki cikke szerint elmondta: évente csak az építkezésekhez használt vasanyaggal nem kevesebb, mint hárommilliárd forintos csalást valósítanak meg a visszaélésekre szakosodó kétes körök. Az egyéb termékek kereskedelménél észlelt csalások nagyságrendje hasonló lehet, így évenként öt-hatmilliárd forintos kárt okoznak az államkasszának az acélpiacon tapasztalható jogellenes folyamatok. A csalások visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a fordított adózás bevezetése lehet - emelte ki Szabados Ottó. Hozzátette: ez több térségbeli államban már jelentős eredményeket hozott.

Az Országgyűlés előtt fekvő önálló képviselői indítvány éppen e szisztéma bevezetésére tesz javaslatot. Az előterjesztés szerint bizonyos acéltermékek esetében a későbbiekben a közterhet az áru beszerzője róná le. A szabályok a jövő esztendő első napján lépnének életbe, s 2018 végéig alkotnák a hazai jogrendszer részét.

Pankucsi Zoltán, a nemzetgazdasági tárca adóügyi helyettes államtitkára a lapnak elmondta, a betonacél esetében a tervezett lépésnek nincs semmiféle uniós akadálya. A közösségi előírásokat tavaly módosították, az új rendelkezések lehetőséget adnak rá, hogy a nyers- és félig feldolgozott fémekre a tagállamok - saját döntésük szerint - 2018. december 31-ig a fordított adózás szabályait alkalmazzák.