Egy sport- és divatkereskedelmi vállalkozás (amelynek nevét nem közölték, de árulkodó ügy "C-385/12 Hervis" jelzése) megtámadta a bíróságon a kiskereskedelmi különadó kivetését. Szerinte az adó ellentétes az uniós joggal, mivel az hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket. Ezen belül a hátrányos megkülönböztetés abban is megvalósul, hogy az adó jobban sújtja a saját üzleti modellben tevékenykedő vállalkozásokat, mint a franchise formában működő cégeket, ami által a magyar tulajdonban álló franchise cégek indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert - derül ki az Európai Bíróság közleményéből.

A Székesfehérvári Törvényszék fordult azzal a kérdéssel az Európai Bírósághoz, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó összhangban van-e az uniós joggal.

Kapcsolódó

Vélhetően a vállalkozás az adó befizetése után önellenőrzést kért az adóhatóságnál arra hivatkozva, hogy olyan adót kellett befizetnie, amelynek jogosságát vitatta. Ez azért jó megoldás - hasonlót alkalmaztak az iparűzési adónál is, mikor azt az Európai Bíróság elé vitték -, mert úgy lehet eljárást indítani, hogy eközben nem merül fel az adó be nem fizetése, annak következményeivel együtt. Ha ugyanis pár év múlva bebizonyosodik, hogy a vélekedés nem állja meg a helyét, visszamenőleg késedelmi kamattal és büntetési tételekkel kell megfizetni az adót, így viszont ez a veszély nem áll fenn.

A kérdés nem aprópénzről szól. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó amely azon cégeket terheli, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik, annak mértéke 500 millió forintot meg nem haladó árbevételnél nulla, az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevétel-részre 0,1 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevétel-rész után 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész tekintetében 2,5 százalék.

A különadóval kapcsolatban már bevezetésekor felmerült a diszkrimináció vádja, mivel az a nagy hipermarket láncoknak milliárdos, a magát legnagyobbnak mondó hazai tulajdonú, s franchise modellel működő társaságnak pár milliós terhet jelent.