A törvény 477. paragrafusának negyedik bekezdésébe csúszott a hiba. Itt a 154 és 196 számok között kötőjel kellett volna, azonban oda vessző került. Itt sorolták volna fel, mely törvényhelyek lépnek hatályba január elsején. A hiba azt eredményezte, hogy a felsorolásba szánt több adónem az eredetileg tervezettől eltérően nem január elsejétől, hanem a kiherdetést követő naptól, vagyis szerdától léphet hatályba.

Kérdés, hogy kezeli a kormány a hibát, az adóváltozások részletes feldolgozása enélkül is hónapokba telhet a kisebb könyvelő cégeknek, a törvényt még az utolsó pillantban is többszáz helyen módosították.

Veszélyes üzem a parlament

A bakira Vágó Gábor LMP-s képviselő hívta fel a figyelmet, aki két képviselőtársával együtt egy törvényjavaslatatot is benyújtott a parlamentnek, amellyel az eredeti döntésnek megfelelően, január 1-jére tolnák ki az érintett módosítások hatálybalépését - ez érinti többek közt a baleseti adót, a chipsadót, a helyi adókra és illetékekre vonatkozó rendelkezéseket. A kormány nem vette figyelembe, hogy a törvényalkotás egy "veszélyes üzem", így hiba került a rendszerbe - mondta Vágó az MTI-nek.

Komoly bizonytalanságot okoz a hiba - nyilatkozta a portál kérdésére Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adópartnere. Csakhogy az adószabályokra vonatkozik egy olyan előírás, hogy azokat csak a törvény megalkotásától számított 30 nap után lehet bevezetni. Kérdés, hogy ebben az esetben a két egymásnak ellentmondó törvényi előírás - a mai hatályba léptetés, illetve a 30 napos szabály - milyen viszonyban van egymással.

Az adószakértő szerint az is csak rögösen járható út, hogy újra kihirdessék a törvényt a holnapi vagy a következő napok valamelyikén megjelenő Magyar Közlönyben. Ebben az esetben ugyanis, szintén a 30 napos előírás miatt, az egész adócsomag nem léphetne hatályba január 1-jén, csak egy későbbi időpontban, ami tovább növelné a jogbizonytalanságot (hacsak egy új törvénnyel akár még a héten nem csökkentik a 30 napot 20 napra vagy 15-re).