Szlovénia az elmúlt napokban nagyon közel került ahhoz, hogy az Európai Unió segítségét kérje állami kiadásai finanszírozásához - írja a CNBC. Már nem csupán a szakértők vélik úgy, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság, amely 2007-ben lépett be az eurózónába, nem tudja elkerülni a pénzügyi lélegeztetőgépre kerülést, hanem az ország befolyásos vezetői is erre utaló kijelentéseket tesznek. Bostjan Jazbec, a ljubljanai jegybank elnöke nyíltan beszélt arról, hogy ha a kötvényhozamok tovább nőnek, akkor uniós támogatást kell kérniük.

Ezzel a makacsul emelkedő hozamokra utalt. A tízéves szlovén állampapírok után szerdán már 6,75 százalékot kellett fizetni, szemben 5,8 százalék alatti év eleji értékkel. Legutoljára áprilisban volt ilyen magas a hozam, amikor a befektetők úgy vélték, hogy Szlovéniát magával rántja a mélybe Ciprus, amely csak zavaros alkufolyamatban tudott megállapodni az EU-val a talpon maradását lehetővé tevő mentőcsomagról. Szakértők szerint ha eléri a hét százalékot a tízéves hozam, azt hosszabb távon nem tudja finanszírozni az ország.

Kapcsolódó

Megingott a kormányfő

Alenka Bratusek miniszterelnök - aki egy parlamenti pártalku eredményeként tavasszal került hatalomra - eddig határozottan állította, hogy Szlovénia saját erejéből megoldja finanszírozási problémáit. Parlamenti felszólalásában szerdán azonban már elejtett egy megjegyzést, miszerint a legnagyobb kérdés az, hogy mennyi tőkére lesz szükség a bankok feltőkésítéséhez. Az állami tulajdonban lévő három szlovén nagybank becslések szerint 7,9 milliárd euró értékű behajthatatlan követelést halmozott fel. Ezek jó része a pénzügyi válságot megelőzően kibontakozott ingatlanbuborék idején kihelyezett jelzáloghitel.

Uros Cufer pénzügyminiszter múlt heti tévéinterjújában még azt mondta, hogy Szlovénia a nyílt kötvénypiacokról akar felvenni friss kölcsönt 2014-ben lejáró hárommilliárd euró hitele visszafizetéséhez. Cufer kiállt amellett, hogy az ország képes saját maga megoldani problémáit, kollégája, Gregor Virant belügyminiszter azonban már nem volt ilyen acélos. Az STA szlovén hírügynökség szerint arról értekezett újságíróknak, hogy a bankszektor rendbe tételéhez szükséges forrást az eurózóna biztonsági alapjától (ESM) szerezhetnék meg a legolcsóbban.

Mennyi az annyi?

Az országban zajló pénzügyi folyamatokat figyelemmel kísérő elemzők szerint a pénzintézeteknek összesen 2-5 milliárd euró friss tőkére lenne szükségük - mondta a CNBC-nek Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piacokkal foglalkozó részlegének vezetője. Ugyanakkor a kormánynak csak hárommilliárdja van erre a célra. A szakértő, aki a napokban Ljubljanában tájékozódott a helyzetről, úgy véli, hogy Szlovéniának 1,2-1,5 milliárd euró uniós forrásra lehet szüksége a talpon maradáshoz. A bankok stressz tesztjének eredménye, amelytől a kormány világos számokat vár a mérlegükön tátongó lyukról, novemberre várható.

Úgy vélem, hogy a pénzintézetek újratőkésítésének költségéből kétmilliárd eurót tud bevállalni a kormány. Az ezen felüli rész finanszírozásához lehet szükségük külső támogatásra - mondja Ash, aki szerint attól is sok függ, hogy a kormány képes lesz-e a feltőkésítés előtt feltölteni az államkasszát jófajta piaci kölcsönnel. Ljubljana ugyan tegnap sikeresen - a múlt havi hozammal nagyjából egyenlő áron - tudott kibocsátani összesen 75 millió euró értékű három-, hat és tizenkét hónapos kincstárjegyet, ám Ash nem erre a nagyságrendre és futamidőre gondolt.

Önveszélyes szokások

A politikai elit régóta ismert vonakodása a strukturális reformok végrehajtásától és viszolygása a külföldi befektetőktől már eddig is nyomot hagyott a szlovén gazdaságon - mondja Nick Spiro, a nevét viselő befektetési tanácsadó cég vezetője. Az utóbbival részben arra céloz, hogy Szlovénia kínosan vigyázott arra, hogy nagybankjai állami tulajdonban maradjanak, ami nagyban hozzájárult a korrupció elburjánzásához. A mostani kormány azt ígéri, hogy az egyik bankot eladják, ám nem biztos, hogy ehhez meglesz a parlamenti támogatása.

Spiro szerint Szlovénia ördögi körbe került. A vállalati és a bankszektor vergődése, az állami kiadások kényszerű visszafogása és a mély recesszió egymást erősítve húzzák a mélybe a gazdaságot. Az eurózóna válsága, amely súlyos sebet ejtett az apró ország exportszektorán, az összeomlás szélére sodorta Szlovéniát - összegzi helyzetelemzését a szakértő.