Az eredeti forgatókönyv szerint Románia a május 31-én lejáró határidőt 2015-ig szerette volna kitolni, amelyet a belső piacon kiterjesztettek volna a zöldség, gyümölcs, hús, cukor és pékipari ágazatokra is. Az EU azonban azzal az indokkal tagadta meg mindeddig a román kérést, hogy a fordított adófizetést nem lehet szisztematikusan azért alkalmazni, hogy a hatóságok kompenzálják a hiányos adófelügyeletet.

A brüsszeli tiltás ellenére a román parlament már három héttel ezelőtt önkényesen 2014-ig kitolta a határidőt abban bízva, hogy az uniós biztosok is jobb belátásra térnek. A román kormány ugyanis attól tartott, hogy a jelentős adóbevétel-kiesés mellett elárasztják az országot a Magyarországról és Bulgáriából érkező spekulánsok, miután ezen országokban még egy évig él a fordított adófizetési rendszer.

Mindezt alátámasztja, hogy 2011-ben, amikor Románia bevezette ezt az adózási rendszert, Magyarországra menekültek a romániai adócsalók, a fantomcégek addig léteztek, amíg a betakarítás tartott, azt követően nyomuk veszett.

A pénzügyminisztérium becslése szerint a fordított áfafizetés 2011-ben 240 millió lej (egy euró 4,4 lej), 2012-ben pedig már 410 millió lej többletbevételt generált a költségvetésnek.