Szél Bernadett másfél éve kért négy minisztériumtól adatokat. Erre válaszul a Külügyminisztérium elküldte a regionális beruházási támogatások adatait, amiből kiderült, hogy 2012 és 2014 szeptembere között 16 esetben nyújtott közvetlen támogatást a kormány kedvenc multijainak, 23,7 milliárd forint értékben.

A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a stratégiai partnerségi megállapodások keretében nyújtott adókedvezmények nyilvánosságra hozása érdekében nyújtottak be adatkérést, de az NGM megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy ez adótitoknak minősül - írja Szél Bernadett. Az LMP viszont úgy látta, az adóból elengedett forint ugyanúgy közpénz, mint a közvetlen támogatás, így az ilyen formában nyújtott állami támogatások összege is nyilvános adat.

Másfél éves huzavona után a bíróság szerdán az LMP álláspontjának adott igazat és jogerősen kimondta, hogy az adókedvezmény is közpénznek minősül. Ezzel pedig az LMP szerint lehetőség nyílik minden hasonló formában adott támogatás, társasági adókedvezmény nyilvánosságának kikényszerítésére is.

A politikus Facebook bejegyzésében felidézte: 2011-ben a kormány azt mondta, hogy szakít azzal az előző kormányokra jellemző gyakorlattal, amely az uniós átlaghoz és a térséghez képest is sokkal nagyobb arányban támogatott több Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatot és egy munkahelyre nem fognak ötmillió forintnál nagyobb összeget áldozni. Az 5 milliós felső határt azonban már a közvetlen beruházási támogatásokkal túllépték, az adókedvezményeket is magukban foglaló össztámogatás mértékéről viszont eddig csak sejtések lehettek, ugyanis nem lehetett nyilvános adatokhoz jutni Magyarországon azzal kapcsolatban, hogy ki mekkora támogatásban részesül társasági adókedvezmények formájában. Ez nemcsak a nagy beruházások esetén nyújtott fejlesztési adókedvezményekre igaz, hanem ugyanúgy a filmes és a sport tao-kedvezményekre is - hívja fel a figyelmet a politikus.