Az általános forgalmi adót 23-ról 25 százalékra emeli az új horvát kormány, amely átfogó adóreformot tervez.

Mint Slavko Linic pénzügyminiszter közölte, az új áfa március 1-el lép életbe, s folyik az előkészítése a vagyonadó, a tőkenyereség- és osztalékadó bevezetésének. Az uniós szabályoknak megfelelő új törvénnyel szabályozzák a pénzügyi tranzakciókat. Például a kifizetések határidejét 30, az egészségügyben 60 napra rövidítik le. A szerkezeti reformok az év második elében kezdődnek, ezek keretében csökkenteni tervezik a személyi jövedelemadót, viszont csökkentik az állami alkalmazottak fizetését. Az ország gazdaságában meghatározó szerepet játszó idegenforgalmat az áfa 10-ről 8 százalékra mérséklésével támogatják - írta az EMportal.

A horvát parlament februárban tárgyalhatja a költségvetést, amelynek első módosítása július 1-re várható - közölte Linic. Ekkor lép majd életbe az adóreform, ami elengedhetetlenné teszi a módosítást. A büdzsé egyik legfontosabb célja, hogy megőrizzék az ország hitelbesorolását, konszolidálja a költségvetést és megnyugtassa a külföldi és hazai hitelezőket, hogy Horvátország felelősségteljesen teljesíti adósságszolgálatát, és hogy meggyőzze a befektetőket, érdemes az országba jönniük.

A legszegényebbek érdekében a jövő évi uniós csatlakozásig a kenyér, a tej és a gyógyszerek áfája 0 százalékon marad, és a legalacsonyabb, havi 3000 kuna (125 ezer forint) alatti bérek után nem kell adózni. Nem nyúlnak a nyugdíjakhoz sem, mivel a nyugdíjasok 70 százalékánál ezek összege még a létfenntartásukat sem fedezi.

A vagyonadó bevezetésével megszűnnek a helyi adók, amelyek eddig az önkormányzatok fő bevételét adták. A vagyonadó nagysága függ majd az ingatlan értékétől és használatának módjától - a kihasználatlan után lényegesen magasabb adót kell fizetni, mint a gazdaságilag hasznosított után, ezzel is vállalkozásra ösztönözve.
A Világbank arra számít, hogy idén stagnálni fog a horvát gazdaság, a bankok 0,5 százalékos GDP-szűkülést várnak, a kormány legalább minimális növekedést remél.