Az első számszerűsíthető eredmények alapján éves szinten mintegy 430 millió forintos megtakarítást jelenthetnek a Graboplast Rt. számára a Deloitte & Touche közreműködésével elindított racionalizálási program eddig lépései. A társaság tegnapi közleménye szerint a kesztölci üzem bezárása s az ottani tapétagyártó kapacitások Győrbe telepítése 222 millió forinttal csökkentheti idén a Grabo termelési költségeit, a romániai cégek tevékenységének leépítése a lengyelországi cégek racionalizálásával együtt pedig mintegy 208 millió forintnyi könnyítést jelent. A Graboplast a tordai frízgyártó üzem bezárása és az ottani kereskedőcég, a Grabo Trade tevékenységének felszámolása ellenére egyelőre nem kívánja sem eladni, sem megszüntetni ezen társaságokat. Amint Mónus Ágnes, a Graboplast szóvivője lapunknak elmondta, a szóban forgó társaságok egyelőre „alvócégek” lesznek. A lengyelországi tevékenység racionalizálása egy logisztikai központ felszámolását takarja, a Grabo ott a jövőben - a hazai piacon már bevezetett gyakorlat szerint - inkább a nagykereskedelemben akar majd jelen lenni, s az ezzel kapcsolatos teendők ellátásához bőségesen elegendő a társaság varsói képviselete. A Grabo vezetése egyébként ez évre 16,5 milliárd forintos forgalmat szeretne elérni, a racionalizált struktúrában mindezt már a korábban is célul kitűzött 5 százalékos üzemi fedezeti szint mellett. Ha sikerül, akkor operatív szinten évek óta az egyik legjobb teljesítményét nyújthatja majd a győri társaság, 800 millió forint feletti üzemi eredménnyel. Ez természetesen még mindig meglehetősen alacsonynak tűnik annak fényében, hogy a 150 forintos várható Rába-osztalékkal együtt így a Grabo eredménye éppen csak elérheti az egymilliárd forintot, ami részvényenként 200 forintot jelentene. Ugyanakkor a Graboplast az elmúlt évek folyamán a rendkívüli tételek tekintetében már többször is produkált meglepetéseket a befektetők számára, kérdés, idén vajon tartogat-e valamit a tarsolyában e tekintetben a győri cég. Mindenesetre a befektetők leginkább a szokásos vállalkozási eredmény és cash-flow alapján szeretik beárazni a tőzsdei részvényeket, s ebből a szempontból a fentiek alapján várt eredményének 10-szeresére értékelt győri cég egyelőre nem tartozik a legolcsóbb részvények közé a Budapesti Értéktőzsdén. Ugyanakkor a legfrissebb információk szerint némileg javult a társaság megítélése az elemzők részéről a Wallis tulajdonosként való megjelenése óta, hiszen a korábban egyöntetűen tartásra és eladásra javasolt részvényt néhány elemzés már óvatos csipegetésre alkalmasnak találta. Lovas András