Kétéves tapasztalatok alapján lehet következtetni arra, hogy az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkat követően nem lepik el az itthoni egészségügyi intézményeket a magukat Magyarországon kezeltetni akaró külföldiek - mondta lapunknak Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi főosztályának vezetője. Az EU teljes mértékben a tagországokra bízza ellátórendszerük kialakítását, a tagállamok szabadon döntik el, milyen járulékokért milyen ellátásokat nyújtanak a biztosítottaknak. Kétségtelen, hogy egyelőre nem lehet pontosan tudni, milyen hatásai lesznek a csatlakozásnak a magyarországi egészségügyi ellátások iránti keresletre - s azon keresztül esetleg az árakra -, azonban Lengyel szerint támpontot jelenthetnek a Németországgal 2000 májusa, Ausztriával pedig a 2001 januárja óta fennálló kétoldalú szociális szerződések tapasztalatai. Az elmúlt években nem növekedett számottevően sem az Ausztriából, sem Németországból gyógyellátásra beutazók száma. Így történt ez annak ellenére, hogy a magyar ellátás lényegesen - 20-30 százalékkal - olcsóbb az osztráknál és a németnél. A tapasztalatok szerint tehát mindenki előnyben részesíti saját orvosait, illetve egészségügyi ellátórendszerét. A személyek szabad áramlásának elve miatt az EU egyes országaiban egészségbiztosítással rendelkezők más tagállamban is jogosultak egészségügyi ellátásra. Ennek megfelelően sürgősségi ellátáshoz már ma is bármely tagországban hozzájuthatnak az EU állampolgárai. Ha egy országban - például a hosszú várólisták miatt, vagy mert az ország egészségügyi rendszere nem felkészült egy adott beavatkozás elvégzésére - meghatározott időn belül nem elérhető a szükséges orvosi beavatkozás, akkor az érintettek - előzetes engedély birtokában - jogosultak azt más tagországban igénybe venni. Ebben az esetben az anyaországi egészségbiztosító az ellátást nyújtó ország árainak megfelelő összeget téríti a beteget gyógyító intézménynek. Hogy milyen beavatkozás, milyen hosszú várakozási idő az, ami felett a biztosított jogosulttá válik más országba menni, azt az illető ország egészségbiztosító szervezete dönti el. Az EU gyakorlatában nem ritka, hogy a tagországok ellátják egymás betegeit. Így például a hosszú várólistáiról híres Anglia rendszeresen küld betegeket a csatorna túlfelére, Franciaország közeli területeire, jóllehet a francia árak mintegy 30 százalékkal magasabbak az EU átlagánál. Egyes magyar betegek nálunk nem nyújtott ellátásokat ma is külföldön vesznek igénybe. Így például tüdőtranszplantációra Bécsbe, gyermek-májtranszplantációra Hamburgba küldhetik a magyar betegeket, bizonyos gerincműtéteket pedig Svájcban hajtanak végre.