A magyarországi kötelező biztosítási piacon is előfordulhat, hogy a társaságok a szükségesnél alacsonyabb biztosítási díjat kalkulálnak, s a kárkifizetések erőteljes növekedése miatt veszteségessé válik az üzletág - mondta lapunknak Jákfalvy Zoltán, a Generali-Providencia (G-P) illetékes vezetője. A G-P-nél 15 százalékkal emelkedtek tavaly a kárkifizetések, ugyanakkor a díjakat a díjliberalizáció részleges megvalósulása miatt csak 6 százalékkal tudták növelni. Elsősorban a személyi károkra kifizetett összegek nőttek erőteljesen, de a gépjárműjavításért felszámolt költségek is infláció felett nőttek. Az emelkedő kifizetésekre a piac törvényei szerint hasonló mértékű megemelt díjszint lenne a válasz, mivel azonban a díjemelés megengedett felső határát a pénzügyminisztérium határozza meg, eltérnek a díjak. Az emelés mértékét tavaly 6 százalékban maximálták, holott a cégek kárstatisztikáik alapján 8 százalékos díjnövekedést tartottak indokoltnak. A PM-hez eddig nem érkeztek olyan jelzések, hogy a 2001-re meghatározott 6 százalékos plafon kedvezőtlen folyamatokat indított meg - mondta lapunk kérdésére Schiffner Mariann, a pénzügyminisztérium vállalkozási főosztályának vezetője. A 2002-re vonatkozó díjemelési limit ősszel esedékes meghatározása előtt áttekintik azokat a hatásokat, amelyeket a díjlimit bevezetése okozott s ha szükségesnek tartják, korrigálják a mértékeket. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás hároméves átmeneti időszakkal bevezetett díjliberalizációja végül - egy, az utolsó pillanatban beszúrt passzussal - részlegesre sikeredett. Az eredeti elképzelés szerint a pénzügyminiszter által meghirdetett centrumdíjtól 1998-ban 5, 1999-ben 10, 2000-ben pedig 15 százalékkal térhettek volna el a biztosítók. Ez idáig meg is valósult, ám a 2001-re tervezett teljes díjliberalizáció csak korlátozott, mivel a rendelet szerint a pénzügyminiszter joga minden évben meghatározni azt a felső határt, ami fölött nem emelhetnek díjat a biztosítók. Gilyén Ágnes