A közlemény szerint az acélszerkezet-szereléssel foglalkozó cég gépbeszerzéseit és értékesítéseit vizsgálták. Az egyik csőhajlító gépet egy beszerző társaság Kínából vette meg 3,5 millió forintért, a vételárat, a vámot és az áfát is rendben megfizette.

Ezután ugyanerre a gépre szoftveres és mechanikai ajánlás néven fogadott be számlákat egy fejlesztő cégtől. Annak azonban sem szakképzett munkatársai, sem eszközei nem voltak a feladatra.

A gép ezt követően annak a cégnek a tulajdonába került, amelynek eredetileg megkezdődött az ellenőrzése, de azt a vállalkozás rövid időn belül tovább is adta.

A vizsgálat eredményei szerint a géppel kapcsolatos gazdasági ügyletek mesterségesek voltak, vagyis az értékesítésre létrehozott számlázási láncolatban észszerű indoklás nélkül több mint 50 millió forintra növelték az eszköz árát.

A láncolat révén a szereplők minimalizálták a befizetendő adót bevallásaikban, és az eladás után senki sem fizette meg a felszámított adót, a többmilliós adóelőny a láncolat végén álló vállalkozásnál jelent meg.

A vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a számlázási konstrukciót elsődlegesen az adóelőny megszerzése céljából hozták létre.

Kamu világmárkákkal illatosította volna Európát, nem sikerült

Egy napsütötte dél-európai országba tartott az a hamis parfümfuvar, aminek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai állták útját az M1-es sztrádán.
Bővebben--->