A szociális biztonsági egyezmények a 2000-es évek után születtek, és kellően részletesek ahhoz, hogy az érintett országok hatóságai, vagy az érintett magánszemélyek pontosan meg tudják határozni, hogy a társadalombiztosítási fizetési kötelezettségnek mely országban kell eleget tenni, egy határon átnyúló munkavégzés esetén – fejtette ki Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere az Economx számára.

Szociális biztonsági egyezményünk van például az Amerikai Egyesült Államokkal (a kettős adóegyezménytől eltérően tehát ezt nem mondta fel egyoldalúan az amerikai fél), de például Japánnal, Indiával, Törökországgal, Dél-Koreával és még számos országgal van megállapodásunk.

Nem teljes körűek az egyezmények

Ezek az egyezmények nem teljes körűek, csak a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátások (betegségi és anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások), illetve a munkanélküli ellátások tekintetében határoznak meg szabályokat.

Az ilyen egyezmények értelmében a fő szempont, hogy a biztosítási kötelezettség azon állam területén áll fenn, ahol az érintett személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az érintett személy lakóhelye, vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén található.

Magyar-amerikai egyezmény a gyakorlatban

A magyar-amerikai szociális biztonságról szóló egyezmény rendelkezései alapján kiküldetés esetén egy öt éves határidővel számolhatunk.

Vagyis, ha egy amerikai cég Magyarországra küldi a munkavállalóját, abban az esetben öt évig az amerikai fél szedi be a járulékokat, és erre a magyar hatóságok nem lesznek jogosultak.

Sőt, az amerikai-magyar tb-egyezmény alapján a kiküldő amerikai munkáltatót és annak magyar leányvállalatát egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni. Praktikusan ez azt is jelenti, hogy akkor is kiküldetés valósul meg, ha a külföldi munkavállaló a fogadó magyar céggel is munkaszerződést köt.

A kiküldetés további szabályai

Kiküldetés esetében az EU-s szabályok, vagy az egyezmények szabályai alapján mentesülhetünk a magyar plusz terhek megfizetése alól, de mindez nem „vállalás” kérdése.

Az érintett hatóságok a kiküldetést megelőzően egyeztetéseket folytatnak, és az adminisztratív folyamat eredményeként egy A1-es igazolás bizonyítja a kiküldött országban a biztosítotti státust, és a mentesülést a fogadó országban a terhek megfizetése alól.

Például, az USA esetében a „certificate of coverage” igazolást adja ki az amerikai hatóság, amikor egyezményes országba küldi a munkavállalóját az amerikai munkáltató.

Az egészségügyi egyezmények

Ezen egyezmények fő ismérve az, hogy ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés, vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben. Például Angolával, Észak-Koreával és Irakkal is van ilyen egyezményünk - hangsúlyozta végezetül a szakértő.