Ezek egy része nem kerül az ember szeme elé, másik része pedig – az uralkodó széliránynak és áramlásnak köszönhetően – jobbára egy adott partszakaszra sodródik ki. Összegyűjtésük, eltakarításuk nagy feladatot jelent, tekintve a 220 km-es partvonalat, továbbá egyes helyeken a vízpart megközelítése is nehézkes – adja hírül a Balatonihal.hu.

Dévérkeszeg

A tavaszi hónapokban gyakran megfigyelhetők a parazita életmódot folytató copepoda rákok a dévérkeszegek testfelületén, a pikkelyekhez rögzülve. Az áttetsző rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén apró vagy nagyobb vörös színű fekélyek alakulnak ki. A Balatonban a dévérkeszeg ívásával egy időben, május végén-június elején ez a bántalom menetrendszerűen megjelenik, azonban a kártétel, vagyis az elhullás mértéke az egyes években nem egyforma. 

Busa

Csökkenő tendenciát mutat a busa elhullása. Ez a halfaj érzékelhetően fogy a víztérből, újabban sem a tómederben, sem a befolyókon nem tapasztalható a tömeges jelenléte. 

Ponty

A ponty tavaszi elhullása néhány éve folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Tavaly több, mint háromezer darab elhullott pontyot gyűjtöttek be a szakemberek, nagyjából húsz tonna tömegben. Jelenleg a legelterjedtebb megbetegedést és elhullást hazánk tógazdaságaiban, horgásztavaiban és a Balatonban is a ponty ödéma vírusa okozza. A fertőzés nem jár szemmel jól látható tünetekkel, elsősorban a kopoltyúlemezeken jelennek meg barnás, majd fehéres elhalt részek. A megbetegedett pontyok többnyire az aljzaton pusztulnak el, tehát az agonizáló, élő egyedek begyűjtése igen nehéz. 

Egyéb halfajokból ebben az időszakban az elhullás minimális szokott lenni, de az igazi felmelegedés valójában még csak most kezdődik.