Az országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága tegnap támogatta a bérkompenzációra vonatkozó − pénteken benyújtott − módosító javaslatokat, vagyis az idei költségvetési törvény 21 milliárd forintos módosítását. Az elvárt béremelés végrehajtásáról szóló javaslat több ponton is enyhíti a kormányzati elvárást nem teljesítő cégekkel szembeni szankciókat, azonban több jogszabályi hézagot is bezárna.

A könnyítések között szerepel, hogy a mezőgazdasági, halászati munkaadók mentesülhetnek a szankciók − a támogatások megvonása − alól, ahogyan a nem állami intézmények fenntartójának biztosított normatív támogatásokat sem lehet megvonni az elvárt emelés nem teljesítése miatt.

A megvonható támogatások köréből a javaslat kivenné az elvárt emelés teljesítéséhez szükséges pályázaton elnyerhető keretet is. Az utóbbira szánt 21 milliárd forintot is e törvényjavaslattal csoportosítaná át a kormány a közigazgatási tárca költségvetéséből a Nemzeti Foglalkoztatási Alap büdzséjébe. Az elvárt béremelés teljesítését a munkaügyi hatóság nem ellenőrizheti a költségvetési szervek, az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltatóknál.

A törvényjavaslat szerint a munkaerő-kölcsönzőknél az elvárt emelés szempontjából különbséget kell tenni a kölcsönző cég saját, illetve a kölcsönzött munkavállalók között. Előbbieknél − az elvárt emeléssel − akkor is igényelheti a szociális adókedvezményt a cég, ha a kölcsönzési céllal foglalkoztatott munkavállalóknál nem teljesülnek az ehhez szükséges feltételek. A kölcsönvevővel megosztott munkáltatói jogok miatt eddig nem lehetett garantálni az emelés végrehajtását. A javaslat szerint a kölcsönbe adás előtt nyilatkoznia kell a kölcsönvevőnek arról, hogy a saját állandó dolgozóinál teljesítette-e kötelezettségét. A valótlan nyilatkozatot adóbírsággal és késedelmi pótlékkal szankcionálhatná az adóhivatal. A kölcsönzők így figyelmen kívül hagyhatnák az ilyen cégekhez kikölcsönzött dolgozókat az elvárt emelés szankcióinak elkerüléséhez szükséges kétharmados dolgozói létszám meghatározásakor.