A kormányváltást követően a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupciós kockázat a közszolgáltató intézményeknél nőtt, a közjogi státusúaknál, a támogatott szervezeteknél és az egyéb intézményeknél pedig csökkent − állapította meg a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központjának harmadik jelentése. Jelentősen csökkent a lezárt közbeszerzések száma tavaly 2010-hez képest, bár az elemzés előzetesen kalkulált adatokon alapul, amelyek a Közbeszerzések Tanácsa (KT)  honlapján elérhető, 80-90 százalékos feldolgozottságú információk alapján készült. A jelentés szerint 2010-ben 11,5 ezer közbeszerzés zárult le 1735−1897 milliárd forint értékben, 2011-ben azonban már kevesebb mint 9604 eljárás, 746−747 milliárd forint értékben.

A KT 2010-es beszámolójában azonban csak 1496,5 milliárd forint szerepel 2010-re, a 300-400 milliárd forintos különbségre a kutatók nem találtak magyarázatot. A vizsgált időszakban megkötött közbeszerzési szerződések száma 23 százalékkal, 14,9 ezerre csökkent. Az uniós forrásokat felhasználó közbeszerzések aránya 43 százalékról 49,4 százalékra emelkedett. Továbbra is a nagyobb átláthatóságot és versenyt biztosító nyílt eljárások vannak többségben, arányuk azonban 2010 és 2011 között 60,6 százalékról 58,9 százalékra mérséklődött. A tárgyalásos eljárások aránya 2010-ben 29, egy évvel később pedig 20 százalék volt.

A verseny nélkül, egy ajánlat elfogadásával záruló szerződések aránya 53,8-ról 48 százalékra csökkent, az ilyen szerződések értéke 2010-ben 783, 2011-ben pedig 305,7 milliárd forint volt. A csökkenés azonban csak relatív, mivel 2010-ben az összes közbeszerzési érték 45,2 százalékát adta ezen eljárás, 2011-ben pedig csak 41-et.