Franciaországban a szakminiszter bejelentette, bevezetik a közúti gyilkosság fogalmát. Az, hogy változik-e a büntetési tétel, még nem ismert, de az már biztos, hogy Franciaországban, ha valaki ittasan vagy drogos állapotban okoz halálos balesetet, így fogják megjelölni – mondta Borbély Zoltán ügyvéd, közlekedési szakjogász az Inforádióban.

Az ügy abból pattant ki, hogy egy ismert, kokainfüggő humorista balesetet okozott, amiben egy édesapa és hatéves fia, valamint egy várandós nő sérült meg. A nőnél császármetszést kellett végrehajtani, a magzat azonban nem élte túl a szerencsétlenséget.

Élisabeth Borne francia miniszterelnök ekkor jelentette be, hogy a korábban gondatlanságból elkövetett emberölés helyett közúti gyilkosság lesz a megnevezése a francia büntető törvénykönyvben az ilyen cselekménynek. Büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, több tízezer eurós pénzbírság mellett, de bizonyos esetekben tíz év lehet a maximum, és magasabb a pénzbüntetés is.

Az Árpád hídon a tragédia után sem lassítanak: 167 km/óra az új rekord

Sorban jöttek a gyorshajtók, pedig még szinte meg sem száradt a festés a kijavított szalagkorláton. Három óra alatt 81 gyorshajtóról készült felvétel. Az éjszakai rekordot 167 km/órával jegyezték, ott ahol 70-es a sebességhatár. Bővebben >>>

Magyarországon 1998 után került be a Btk.-ba a bódult állapotban elkövetett járművezetés és az ezzel kapcsolatos esetleges sérülés vagy halál okozásának fogalma. Itthon az ittas járművezetéshez egyébként már elegendő a 0,25 milligramm/liter légalkoholszint, illetve a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentráció fölötti alkoholmennyiség – mondta Borbély Zoltán.

Az önhibából eredő ittasságot/bódultságot nem lehet gondatlanul elkövetni

Ez már nem vétségnek, hanem bűntettnek minősül és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Németországban nemrégiben született bírósági ítélet egy emberölési ügyben, ahol egy gyorsulási verseny során 170 km/órával rohantak bele egy nyugdíjas által vezetett terepjáróba, az idős sofőrnek esélye sem volt a túlélésre. Az ügyben életfogytig tartó szabadságvesztést szabtak ki, szándékos emberölésnek minősítette az esetet. Borbély Zoltán megjegyezte,

a német jogban az illegális gyorsulás önmagában is bűncselekmény.

Magyarországon a 170 km/órás haladás nem jelent veszélyeztetést

Borbély Zoltán szerint legfeljebb a köznapi értelemben, és csak akkor valósul meg a közúti veszélyeztetés, ha a veszélyre a szándékosság is kiterjed. Vagyis, ha valaki szándékosan akar valakit veszélyeztetni, ebben az esetben beszélünk halált okozó közúti veszélyeztetésről.

A szakértő úgy látja a magyar Btk. kellően szigorú.