A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők konszenzusával megegyező mértékben, 4,5 százalékkal nőtt a GDP július és szeptember között. Az előzetes adatok még 4,6 százalékos ütemről adtak számot. Az első negyedévben 6,6, a másodikban 5,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, az első három negyedév átlagában pedig 5,6 százalék volt a gazdasági növekedés üteme. A negyedéves GDP-becslések 1996. évi kezdete óta az első három negyedévben folyamatosan gyorsuló ütemben nőtt a gazdaság, míg idén az eddig mért legnagyobb első negyedévi növekedés után lassuló növekedést mutatnak az adatok - áll a KSH jelentésében. Az elemzők elsősorban a beruházások növekedésének szerény mértékében és a nettó exportdinamika eltűnésében látják a lassulás okait. Kovács György, a DG Bank elemzője kifejtette, hogy a behozatal és a kivitel növekedése közötti különbség a második negyedévben 2,3 százalékkal járult hozzá a GDP bővüléséhez, míg a harmadik negyedévben már 0,8 százalékkal visszavetette. A termelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke az első negyedév óta csökkenő mértékben nőtt, a harmadik negyedévben 7,9 százalék volt a bővülés. Az ipar teljesítményének növekedése 11,3 százalékra mérséklődött, míg a mezőgazdasági szektor hozzáadott értéke az első félévi 5 százalékos növekedés után július és szeptember között csaknem 8 százalékkal csökkent. A szolgáltatások esetében az előző két negyedévhez hasonló mértékű - 2,2 százalékos - volt a bővülés. A bruttó hazai termék végső felhasználási tételei közül a végső fogyasztás az első félévhez hasonló mértékben, 3 százalékkal nőtt. A beruházásokat tartalmazó buttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal emelkedett, szemben az első negyedévben mért 7 és a másodikban regisztrált 5,5 százalékkal. Az eddigi adatokhoz képest jelentős változásnak tekinthető még, hogy a harmadik negyedévben az import növekedési üteme meghaladta az export dinamikáját, ami mögött elsősorban a behozatal bővülésének több mint 4 százalékpontos megugrása áll. Miután a külkereskedelem hozzáadott értéke feltehetően a közeljövőben nem növekszik, így a következő negyedéves GDP elsősorban a beruházások alakulásától függ - fejtette ki Kovács, aki éves szinten 5,4 százalékos növekedésre számít. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője hozzátette, hogy a felhasználási adatok értékelését megnehezíti a 120 milliárd forintot tartalmazó, valójában nem csak a készleteket tartalmazó készletváltozási rovat torzító hatása is. K. P. P. Az elemzők elsősorban a beruházások növekedésének szerény mértékében és a nettó exportdinamika eltűnésében látják a lassulás okait. Kovács György, a DG Bank elemzője kifejtette, hogy a behozatal és a kivitel növekedése közötti különbség a második negyedévben 2,3 százalékkal járult hozzá a GDP bővüléséhez, míg a harmadik negyedévben már 0,8 százalékkal visszavetette. A termelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke az első negyedév óta csökkenő mértékben nőtt, a harmadik negyedévben 7,9 százalék volt a bővülés. Az ipar teljesítményének növekedése 11,3 százalékra mérséklődött, míg a mezőgazdasági szektor hozzáadott értéke az első félévi 5 százalékos növekedés után július és szeptember között csaknem 8 százalékkal csökkent. A szolgáltatások esetében az előző két negyedévhez hasonló mértékű - 2,2 százalékos - volt a bővülés. A bruttó hazai termék végső felhasználási tételei közül a végső fogyasztás az első félévihez hasonló mértékben, 3 százalékkal nőtt. A beruházásokat tartalmazó buttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal emelkedett, szemben az első negyedévben mért 7 és a másodikban regisztrált 5,5 százalékkal. Az eddigi adatokhoz képest jelentős változásnak tekinthető még, hogy a harmadik negyedévben az import növekedési üteme meghaladta az export dinamikáját, emögött elsősorban a behozatal bővülésének több mint 4 százalékpontos megugrása áll. Miután a külkereskedelem hozzáadott értéke feltehetően a közeljövőben nem növekszik, így a következő negyedéves GDP elsősorban a beruházások alakulásától függ - fejtette ki Kovács, aki éves szinten 5,4 százalékos növekedésre számít. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője hozzátette, hogy a felhasználási adatok értékelését megnehezíti a 120 milliárd forintot tartalmazó, valójában nemcsak a készleteket tartalmazó készletváltozási rovat torzító hatása is. K. P. P.