Molnár Judit szerint alapvető probléma, hogy a szabályok nem egyformán érvényesek minden piaci szereplőre. Az utas által befizetett pénzt ugyanis az irodák átutalják a szolgáltatást közvetlenül nyújtóknak, légitársaságoknak, szállodáknak, hajóstársaságoknak. Az is bevett gyakorlat egyébként, hogy a magyar utazási irodák már februárban-márciusban lényegében kifizetik az egész szezont a külföldi szállodáknak, partnernek.

Csak az utazási irodákat terheli kötelezettség

A vonatkozó kormányrendelet szerint az utazás ellehetetlenülése esetén 14 napon belül a teljes részvételi díjat vissza kell fizetniük – amelyről tudjuk, már nincs náluk. Az anomáliát az okozza, hogy ez a szabály a többi piaci szereplőre nem vonatkozik, őket nem terheli ilyen kötelezettség.

Hogy ennek mi lehet az oka?

A MUISZ elnöke szerint elképzelhető, hogy például a légitársaságok, szállodák nagyobb lobbierővel bírnak a törvényhozóknál, bár az utazási irodák már európai szinten is sürgetik az egyenlő piaci feltételek szükségességét, de egyelőre még nem sikerült céljaikat elérniük.

Az utas csak elfogadhatja a vouchert

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége mindezek okán korábban rendkívüli jogszabály módosítást kezdeményezett, miszerint az utazásszervező a befizetett teljes díjat voucher formájában is megtéríthetné az utazó részére. Ennek beválthatóságát egy évben jelölték meg a javaslatban.

Ez nem példa nélküli, mert a legtöbb szolgáltató (légitársaság, szálloda, hajóstársaság) a koronavírus járványra hivatkozással nem visszatérítést biztosított, hanem későbbi időpontra történő átfoglalás lehetőségét ajánlotta fel a fogyasztóknak.

Annyit sikerült csupán elérni, hogy jelenleg már az utazási iroda is felajánlhatja a vouchert az utasnak, aki vagy elfogadja, vagy nem – utóbbi esetben pedig értelemszerűen életbe lép a 14 napos visszafizetési szabály. Az iparág többi szereplőjére nézve nincs ilyen kötelezettség az utas nemleges válasza esetén.

Még most is vannak kintlévőségek

A koronavírus járvány pontosan megmutatta ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát. Bár az utazásiirodák által a szolgáltatóknak átutalt pénzek nagy része visszajött, ám még most, 2023 júniusában is vannak kintlévőségeik.

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke egyetért a szigorú fogyasztóvédelmi szabályokkal, mindazonáltal kijelenthető, hogy talán az utazási irodák működnek a legszigorúbb jogszabályi környezetben.

A vagyoni biztosíték kérdése

A jogszabály szerint a legálisan működő, utazásszervezői jogosultsággal rendelkező utazási irodáknak a tevékenység jogszerű folytatásához olyan pénzügyi garanciát kell biztosítaniuk, amely fedezetül szolgál olyan esetekre, ha valamely okból meghiúsult utazásunk miatt a már befizetett előlegünk, részvételi díjunk visszajárna, de ennek visszafizetésére az utazási iroda nem képes (például fizetésképtelenné vált az iroda).

Ilyen helyzetben az érintett biztosítótársaság vagy bank teszi meg a vagyoni biztosíték terhére az utazási iroda helyett a vonatkozó befizetéseink visszatérítését.

Ugyanakkor a piaci szereplők tekintetében itt sem beszélhetünk egységes és egyenlő feltételekről, hiszen a légitársaságoknak, hajótársaságoknak, szállodáknak nem kell vagyoni biztosítékot letenniük egy esetleges fizetésképtelenség esetére.

Valójában épp az utazási irodákat érintő szigorú működési feltételek miatt állítja Molnár Judit, hogy azok az utasok vannak a legnagyobb biztonságban, akik utazási irodára bízzák utazásuk megszervezését.