A kedden elfogadott módosításban az előterjesztők úgy fogalmaznak, hogy nem büntethető becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

Az indoklásban kifejtették, „tekintettel arra, hogy az Alaptörvény IX. cikke külön alkotmányos értékként nevesíti a demokratikus közvélemény kialakításának szükségességét, a módosítás a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetés vonatkozásában dekriminalizációt hajt végre”.

A jogsértések szankcionálása megmarad

Ez nem jelenti azt, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, csupán azt, hogy „a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása” – olvasható Kocsis Máté és Halász János kormánypárti politikusok javaslatában.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány még április elején fordult azzal a kéréssel Varga Judit igazságügyi miniszterhez és a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőihez, hogy fontolják meg a sajtóban megjelent rágalmazó- vagy becsületsértő állítások büntethetőségének enyhítését, az érvényben lévő büntetőjogi szabályok ugyanis túlzottan korlátozzák az újságírókat a munkavégzésükben.

A javaslatot kedden az Országgyűlés 129 igen szavazattal elfogadta: a Fidesz, a KDNP és az egy nemzetiségi képviselő igennel voksolt, az ellenzéki vagy független képviselők nemmel, vagy nem voltak jelen a szavazáskor. A módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A Btk. eddig a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatta.

Ha pedig valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készített, akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozta, akár három évig terjedő szabadságvesztésre volt ítélhető. A becsületsértés esetén egy évig tartó szabadságvesztés volt kiszabható.