Lánczi Tamás az M1 műsorában megtisztelőnek nevezte, hogy őt jelölte a posztra Orbán Viktor miniszterelnök, és azt, hogy kinevezési okiratát Novák Katalin köztársasági elnöktől veheti majd át – írja az MTI. 

„A szuverenitásvédelmi törvény alkotmányos önazonosságként hivatkozik a szuverenitás fogalmára, ami a mindennapok nyelvén azt jelenti, hogy az ország gazdasági, kulturális, kommunikációs, politikai önazonosságát és függetlenségét kell védeni, és ehhez a törvény rendel bizonyos eszközöket” – mondta Lánczi Tamás.

Lánczi Tamás hangsúlyozta, a hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat, feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze.

Hozzátette, hogy a hivatal vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek.

A leendő elnök kifejtette, hogy azokat az információkat, amelyek más állami szerveknél képződnek, ha úgy tetszik, a hivatal elkérheti egy együttműködés keretében. Ezeket elemezheti, megvizsgálhatja és következtetéseket vonhat le, amelyeket nyilvánosságra hozhat, ezt jelezheti a törvényhozónak. Megjegyezte azt is, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal probléma esetén valamilyen jogalkotási hiányosságra vagy hatósági intézkedés szükségességére is felhívhatja a törvényhozó figyelmét.

Még az uniós szervek is vizsgálat alá kerülhetnek

Az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét – erősítette meg.

A politológus műsorvezetői kérdésre elmondta, ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál „túlterjeszkedni” a jogkörein, vagy megpróbálja csorbítani Magyarország szuverenitását, akkor az is „önmagában egy vizsgálat tárgya lehet”. Hozzátette, Magyarország ugyanakkor bizonyos jogköröket, szuverenitásának egy részét közösen gyakorolja más tagállamokkal, az ezekből adódó „súrlódások” vizsgálata viszont nem tartozik a hivatal elsődleges feladatai közé.