A kormányzat rendszeresen folytat társadalmi egyeztetést a törvényjavaslatairól. Erre egyébként törvény is kötelezi a kabinetet: a 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szól. 

A törvény világosan kimondja, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani 

  • a kormányrendelet,
  • és a miniszteri rendelet
tervezetét és indokolását.

A törvény azt is szabályozza, hogy a kormányzati ellenőrzési szervnek (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - KEHI) kell évente jelentésben összegezni, hogy a megelőző évben kihirdetett törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet esetében a társadalmi egyeztetése megtörtént, illetve ha nem, akkor mi okból maradt az el. A KEHI bírságolhatja is a minisztériumokat, amennyiben úgy látja, hogy a tárcavezetők megsértették a szabályokat. 

De vajon mikor csap le a KEHI az Orbán-kormányra?

A KEHI az Economxot arról tájékoztatta, hogy a hivatal első alkalommal 2022. szeptember 30. és december 31. közötti időszakban ellenőrizte a minisztériumokat, ugyanakkor rögzítették:

a Hivatal a jogszabálytervezetekre tett véleményekről kimutatást nem vezet.


A rendszer ugyanis nem garantálja, nem várja el, hogy a társadalmi egyeztetés valóban része legyen a törvényalkotásnak, a cél inkább az, hogy a törvényben meghatározott kritériumok, így a határidők, illetve az összefoglalók közlése megtörténjen. Bár látjuk majd azt is, hogy utóbbinak sincs egyáltalán egzakt formája. 

A KEHI így a jelentésében azt hangsúlyozza, a kormány felelősséggel tartozik azért, hogy

  • az adott naptári évben előkészített, a vonatkozó törvénynek megfelelő jogszabálytervezetek kilencven százaléka esetében a társadalmi egyeztetés megtörténjen,
  • a kivételek kizárólag indokolt esetben kerüljenek alkalmazásra,
  • illetve a minisztériumok előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is közzétegyék a társadalmi egyeztetés során.
A Hivatal feladata pedig annak ellenőrzése, hogy a miniszterek a meghatározott kötelezettségeiket teljesítik-e.  Amennyiben a Hivatal az ellenőrzése során a kötelezettségek végrehajtásának elmulasztását tapasztalja, legkésőbb az ellenőrzés megtörténtétől számított két hónapon belül pénzbírságot szab ki az érintett minisztériummal szemben. A törvény szövege szerint

a pénzbírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az kellő visszatartó erővel rendelkezzen a jogsértő magatartások elkövetésével szemben.

A legfrissebb jelentésből kiderül, mit is jelent visszatartó erő, a mulasztásokra tekintettel a Hivatal

az érintett minisztériumokat összesen 23,3 millió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.

Óvakodj az erő sötét oldalától!

A vizsgált időszakban összesen 682 törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet kihirdetésére került sor. Ezek közül 123 jogszabály nem tartozik a törvény hatálya alá, míg 154 jogszabály esetében a kormányzati szervekkel való egyeztetés az ellenőrzött időszak előtt megindult, ezért azokat az ellenőrzés során nem lehetett figyelembe venni. Az ellenőrzés tárgyát képező 405 jogszabály közül 373 jogszabály (92 százalék) kihirdetésére társadalmi egyeztetést követően került sor, a további 32 jogszabályt (8 százalék) pedig előírásai alapján nem kellett vagy nem lehetett társadalmi egyeztetésre bocsátani.

A Hivatal 8 minisztériumnál összesen 23 jogszabálytervezet esetében állapított meg mulasztást. A feltárt rendellenességek viszont nem a vélemények felhasználására, beépítésére vonatkoztak, hanem a

  • beérkezett észrevételek mérlegelésére előírt határidő be nem tartására,
  • a módosítani tervezett törvény módosításokkal egységes szerkezetben történő közzétételének elmaradására, valamint
  • az előzetes hatásvizsgálati összefoglaló közzétételének elmulasztására világítottak rá. 
Jellemző, hogy a KEHI a törvényeknek megfelelőnek találta, hogy a kormányzat úgy tudott törvényeket, jogszabályokat előterjeszteni, hogy azoknak több mint kilencven százaléka mellett megjelent egy e-mail cím, ezzel mintegy eleget is téve az előírt egyeztetésnek. 

A minisztériumi bírságokat tekintve szintén az az érzésünk támadhat, hogy a KEHI valóban akkor szankcionál, ha a minisztériumok már a látszatra sem adnak.  Például megállapították, a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium kilenc jogszabálytervezet esetében nem tartotta be a beérkezett észrevételek mérlegelésére előírt ötnapos határidőt. A mulasztásokra tekintettel ezért a Hivatal belügyi tárcát összesen 8,1 millió Ft összegű pénzbírságra szankcionálta.

A legkomplexebb esetleírást az Energiaügyi Minisztérium generálta, de Lantos Csabáéknál sem a vélemények optimális (elvárt) felhasználásával volt a gond. 

A KEHI szerint

  • egy jogszabálytervezet esetében nem tettek közzé hatásvizsgálati összefoglalót;
  • két jogszabálytervezet esetében (három törvényt érintően) nem tették közzé a módosítani tervezett törvények szövegét a módosításokkal egységes szerkezetben; 
  • továbbá ugyanezen két jogszabálytervezet esetében (két törvényt érintően) a beérkezett észrevételek mérlegelésére előírt öt napos határidőt nem tartotta be.
Mindezek tükrében az Energiaügyi Minisztérium tekintetében összesen 5,2 millió Ft összegű pénzbírság-fizetési kötelezettséget állapított meg a KEHI. 

Minisztériumi büntetések (2023-as KEHI-jelentés alapján):

  • Belügyminisztérium: 8,1 millió forint,
  • Energiaügyi Minisztérium: 5,2 millió forint,
  • Gazdaságfejlesztési Minisztérium: 3,2 millió forint,
  • Miniszterelnöki Kabinetiroda: 1,55 millió forint,
  • Területfejlesztési Minisztérium: 1,25 millió forint,
  • Igazságügyi Minisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Miniszterelnökség, Pénzügyminisztérium: 1-1 millió forint. 
A többi tárcánál mindent rendben talált a KEHI. 

Pedig állampolgári felvetések azért akadnak


Ha cikkünk megjelenésének pillanatában rátekintünk a kormány.hu oldalra, akkor a dokumentumtár szerint 2023. január 1. és november 29. között 751 darab jogszabálytervezet szerepel. Viszont ugyanebben az időintervallumban 280 darab találatot kapunk a társadalmi egyeztetés címszóra, miközben a "társadalmi egyeztetést lezáró összefoglaló" csak 93 esetben jelenik meg. 

A legfrissebb törvényjavaslat, amelyhez készült társadalmi egyeztetést lezáró összefoglaló, az egy augusztus 9-én, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által előterjesztett miniszteri rendeletmódosítás, amelynél augusztus 17-én járt le társadalmi egyeztetés határideje. A mellékelt dokumentum szerint azonban "a társadalmi egyeztetés során érdemi észrevétel nem érkezett".

A tudatos állampolgár számára csak akkor derül ki, milyen észrevételek érkeztek, ha végig kattintgatja a javaslatokat, és mint látjuk, ezek három hónapos dokumentumok. 

Például a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésekkel összefüggő kártalanításról szóló augusztus 3-án közétett Energiaügyi Minisztérium által kiadott dokumentumra érkezett egy észrevétel, amit a Köztisztasági Egyesülés küldött be, és amelyik kapcsán a minisztérium megállapította, nem szükséges a módosítás, a szabályozás a jelenlegi jogi környezetben biztosított.

A társadalmi egyeztetések eredmény ugyanis néhány esetben "összefoglaló" címszó alatt töltik fel a minisztériumok, ami azért is zavaró, mert összefoglaló menü pontban foglalják össze az adott javaslat tartalmát is. 

De ugyanabban a dokumentumtárban ha "Összefoglaló a társadalmi egyeztetés eredményéről" címszóra keresünk rá, akkor 70 másik találatot dob fel a rendszer. Ezek közül a legfrissebb a november 8-ai határidővel rendelkező, október 31-én  benyújtott A területfejlesztésről szóló törvénycsomag, amihez két észrevétel is érkezett, de mindkettőt elutasították. Navracsics Tiborék szerint az egyik túlmutatott a szabályozás keretein, a másik pedig jogbizonytalanságot okozna. 

Egyébként a beérkező észrevételeket nem ismerhetjük meg, csak a rövid ismertetésüket:

  • Az észrevétel a digitális térségek és digitális települések szabályozására irányul;
  • az észrevétel a törvénytervezet 5. § 8. pontjára irányul.
Ugyanakkor ezzel minden szabálynak eleget is tett a tárca. 

Bátki Hanna idegenrendészeti ügyvéd az Economxnak így mutatta be a társadalmi egyeztetés folyamatát:

  • Amint beérkezik az állampolgár véleménye, arról a rendszer visszaigazolást küld. 
  • Csak névvel ellátott véleményt vesznek figyelembe, a névtelen véleményeket automatikusan törlik. 
  • A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus címét maximum a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított 1,5 évig kezelik. 
  • Ha a jogszabály nem lép hatályba, akkor 1 éven belül törölni kell. 
  • A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról összefoglalót készít. 
  • A beérkezett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére számukra hozzáférhetővé kell tenni. 
Azaz semmi kötelezőereje nincs a társadalmi véleményeknek. A bizottság megvizsgálhatja azokat, de nem köteles figyelembe venni őket, ugyanis az adott parlementi bizottság nem köteles bekérni az állampolgári javaslatokat, a jogszabály elfogadásra kerülhet azok ismerete nélkül is

–foglalta össze Bátki Hanna.

Kapcsolódó