Megbomlani látszik a jegybank és a kormány között az utóbbi hetekben gazdaságpolitikai kérdésekben kialakult összhang. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Világgazdaság című napilapnak adott interjújában elismerte, hogy a sávközép három héttel ezelőtti eltolását rosszul időzített és gyengén kommunikált lépésnek tartja. László Csaba pénzügyminiszter erre reagálva a gazdasági kabinet kibővített ülése utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a döntést a kormány a jegybankkal egyetértésben hozta meg, így Járai nyilatkozata „nem ízléses és nem is indokolt”. A magyar gazdaságpolitikába vetett bizalom az utóbbi három hét alatt köddé vált, és az elemzők szerint jelenleg ennek helyreállítása a legfontosabb feladat. A szakértők ebből a szempontból kifejezetten üdvözölték a monetáris és a fiskális politika vezetőjének együttes fellépéseit, legutóbb a jegybank drasztikus, 200 bázispontos kamatemelése kapcsán. Nem szerencsés, ha feszültség van a két legfontosabb gazdaságpolitikai aktor között, főleg nem egy bizalmi válság alatt - vélekedett Nyeste Orsolya, a Postabank közgazdásza. A jegybankelnök nyilatkozatának nyilvánosságra kerülése után gyengült a forint a bankközi devizapiacon. Szakértők szerint többen arra következtettek Járai szavaiból, hogy az MNB a forint erősítését aktív intervenció nélkül képzeli el, vagyis további kamatemelésekre lehet számítani. A forint gyengülésében feltehetően a gazdaságpolitikusok közötti összhang megbomlása is szerepet játszott - mutattak rá az elemzők. A forint gyengülésével párhuzamosan eladási hullám alakult ki az állampapírpiacon is, aminek következtében minden futamidőre emelkedtek a hozamok. A legjelentősebb árfolyamesést a hároméves papírok esetében jegyezték fel, itt egy nap alatt 34 bázispontos volt a hozamemelkedés. A május végén 6 százalék alatti értéket mutató hároméves referenciahozam ezzel újra 8 százalék fölé került. A versenyképesség javítása továbbra is a kormány gazdaságpolitikájának egyik fő vezérlőelve - mondta László Csaba a gazdasági kabinetülésen elhangzottakat ismertetve. A pénzügyi tárca vezetője szerint Nyugat-Európa kedvezőtlen konjunkturális helyzete miatt a közép-európai régión belül különösen élessé vált a verseny. A versenyképesség javítása miatt fontos az adócsökkentés folytatása, ám a jövő évi konkrét intézkedésekről még nem döntött a kormány - tette hozzá László. A gazdasági kabinet ülésén szó esett a jövő évi bérpolitikáról is, és a kormány újra egyértelművé tette, hogy nem lát lehetőséget a teljesítménynövekedéstől elrugaszkodott bérdinamikára. A jövő évi bértárgyalásokon figyelembe kell venni, hogy a jelek szerint a munkaadók nem alkalmazkodtak a bruttó és a nettó bérek közötti különbség növekedéséhez, amely az adótörvények módosításából adódott - mondta László, hozzátéve, hogy a gazdasági kabinet nem érdekegyeztető fórum, így konkrét számok nem hangoztak el.