Az idén havonta nagyjából 17 ezer forintot tesz ki a cafeteriakeret - éves szintent átlagosan 200 ezer forint értékben adnak a munkáltatók valamilyen béren kívüli juttatást. A felmérések szerint évente egyre több vállalkozás dönt úgy, hogy alkalmazottainak béren kívüli juttatást nyújt.

Az EUFE adatai szerint az alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak az idén 62 százléka alakított ki ilyen rendszert, ez tavaly 55, 2009-ben pedig ötven százalék volt. A potenciális kört minazonáltal elég nehéz meghatározni. A KSH adatai szerint legalább öt főt összesen nagyjából 70 ezer cég foglalkoztat, alkalmazott nélküli, illetve öt főnél kisebb létszámmal dolgozó cégból pedig 620 ezret tart nyilván. Ugyanakkor évente 340 ezer cég készít társasági adóbevallást, s 260 ezren nyújtottak be legutóbb mérleget, közülük azonban nincs mindnek alkalmazottja.

A teljes cafeteriakeret 386 milliárd forintot tett ki tavaly, amelyből 200 milliárdot hasítottak ki a különböző étkezési utalványok. Egy alkalmazott havonta átlag 12 ezer forint utalványt kapott. Ez azt is jelenti, hogy esetükben 2012-ben egy üzemi konyha ki is válthatja az utalványokat - főleg akkor, ha jelenleg a munkahelyi étkezdében utalvánnyal fizettek az alkalmazottak. Havonta ugyanis 12,5 ezer forint adható kedvezményesen a munkahelyi konyha ebédköltségeként. A többség persze nem tud élni majd ezzel a lehetőséggel. Számukra a ksebb kerettel adható Erzsébet-utalvány, a nagyobb adóterhelésű korábbi utalvány lehet megoldás - vagy valami teljesen más.

Aki korábban az üdülési csekk mellett tette le a voksát, az új portfólióból leginkább a SZÉP-kártyákat láthatja majd vonzónak. Tavaly 50 milliárd forintot tett ki az eladott üdülési csekkek értéke. Első körben kérdés, összejön-e ennyi a kártyákból - akkor sem valószínű ez, ha a kártyákra tölthető keret majdnem hatszorosa a csekkben kedvezényesen adható összegnek.