Mélyrepülésben a bolti foglalkoztatás: az első negyedévben 24 ezerrel kevesebb alkalmazott dolgozott a boltokban, mint 2019-ben. A busás balatoni bérek pedig egyáltalán nem biztos, hogy megmentik a vásárlókat a szokásos sorállástól. Pedig különösebb alkalmazási feltételeket nem is támasztanak a boltvezetők, szinte bárki mehet(ne) eladónak.
Szerző(k): Molnár CsabaMájus 28-án lép hatályba a fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítését és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítását célzó magyar szabályozási rendszer. A szabályok az EU Omnibusz irányelve rendelkezéseit ültetik át, így módosul fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény és az árak feltüntetéséről szóló rendelet is.
Szerző(k): Domokos LászlóA boltokban a legtöbb pénzt Győr-Moson-Sopronban költötték a vásárlók, 152 ezer forintot, a legkevesebbet Nógrádban, 96 ezer forintot. A különbség 56 ezer forint. Az ország közepén és nyugati felén többet, máshol kevesebbet költekeznek.
Szerző(k): Molnár CsabaKét esztendőnyi járványveszély megtépte a boltokat is, számuk hét és fél ezerrel csökkent. A bezárt hagyományos boltokat pedig leváltották az internetes áruházak, amennyivel csökkent az előbbiek száma, az utóbbiaké annyival nőtt. Könyvesbolt már alig van. Teret hódítottak a nagy alapterületű áruházak. A legtöbb bolt a fővárosban, a legkevesebb Nógrádban van. Árstop után boltstop?
Szerző(k): Szepesi AnitaCsaknem megkétszereződött a vendéglátózás az első negyedévben, de két év járványidőszak elmaradásának legyúrásához eddig ez kevés volt. A nyaralás, az élénkülő turizmus és a szigetezés viszont segíthet. Persze vendéglősöknek is minden drága, az alapanyag, energia, munkaerő is – a vendégnek az éttermezés ezért meg még inkább.
Szerző(k): Molnár CsabaIdén legalább 2300 milliárdot dobhatnak ki az ablakon a fogyasztók, de ennél akár többe is kerülhet a családi költekezésben a drágulás. A boltokban ez 335 milliárdba került az első negyedévben. Ha pedig nem lenne árstop, még - most már 60 milliárddal számolva - nagyobb lenne a drágulás nyugtája. És nem tudni, hol a vége.
Szerző(k): Molnár CsabaRomániában óriási pusztítást okozott a koronavírus-járvány a kis boltok körében - derült ki a most megjelent 2020-as adatokból. Hiába nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ez egyben az áruházak térnyerésével járt.
Szerző(k): Komócsin SándorNincs még vége a drágulásnak, mivel az élelmiszeripar egyre nagyobb számlát nyújt be a boltoknak, márciusban már negyedével nőttek az átadási árak. Ez alól persze az árstopos termékkör sem kivétel. Ezért védi a vásárlót az árstop, aminek viszont egyszer vége lesz, és akkor el lehet felejteni az októberi árcédulát.
Szerző(k): Molnár Csaba
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
