A bérrendezésből a középvezetők kivételével kimaradtak a magasan képzett munkavállalók, miközben a fizikai munkát végzők fizetésemelése nem maradt el: az átlagos bruttó órabér 18,7 százalékkal nőtt 2023 első negyedévében.
Szerző(k): Varga CsengeKamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig több makrogazdasági adatot tesz közzé a jövő héten.
Szerző(k): EconomxElfogyott a magyar munkaerő, sőt már a környező országokból is egyre nehezebb toborozniuk a cégeknek. A hazai beruházások ugyanakkor nem álltak le, így a munkaerőigény tovább fokozódik. Az erőforrás problémákat ezért egyre inkább az ázsiai, távol-keleti munkavállalók tudják kiszolgálni – hangsúlyozták a Napi.hu-nak a távol-keleti toborzással is foglalkozó Menton Jobs munkaerőkölcsönző cég alapítói. Horváth Tamás és Stasztny Viktor ugyanakkor kiemelték: nincs félnivalójuk a távol-keleti munkásoktól sem a vállalkozásoknak, sem a munkavállalóknak, ez személyes meggyőződésük is garantálja.
Szerző(k): Nagy KristófA teljes munkaidőben alkalmazottként elérhető legmagasabb havi bérek elérték a bruttó kétmillió forintot. Így a legjobban és a legrosszabbul keresők közötti bérkülönbség immár tízszeresére nőtt. A szaktudást igénylő munkakörökben a bruttó bér már 500 ezer forint feletti, a pedagógusok fizetése viszont látványosan leszakadt.
Szerző(k): Nagy KristófNem csak Magyarországon van munkaerőhiány, hanem olyan országokban is Nyugat-Európában, ahol jelentősen magasabb a munkanélküliségi ráta – többek között erről is beszélt a Napi.hu podcastjában az Enloyd KFT Country Managere. A HR cég vezetője arra is kitért, hogy a legnagyobb hiány évtizedek óta az IT és a mérnöki területen van, hiába folyamatos a képzés és hiába jelentkeznek egyre többen, mivel időközben a munkaerőigény is jelentősen nőtt ezekben a szektorokban.
Szerző(k): Gáll CsongorA járvány a munkaerőhiányra is hatással volt: a betöltetlen álláshelyek ma már nem azért maradnak tartósan üresen, mert nincs megfelelően képzett munkavállaló ezek betöltésére, hanem azért, mert az alacsony fizetek és a rossz munkakörülmények senkinek sem kellenek. Az adatok azt mutatják, hogy a képzettséget nem igénylő területeken nőtt, a tisztességesen megfizetett pozíciókban nem változott, vagy csökkent a munkaerőhiány.
Szerző(k): Nagy KristófÚj uniós jogszabály érvényesül Magyarországon is, amely egyenlő munkáért egyenlő bért ír elő. A több mint száz főt foglalkoztató munkavállalókra nézve jelent kötelezettségeket a fizetések átláthatósága, a munkavállalók teljesítményének értékelése és a nemi különbségtételek eltörlése kapcsán. A kormány korábban ellenezte a törvényt, végül a nemi egyenlőség mellett voksolt.
Szerző(k): Varga CsengeÁtláthatóbb gyakorlatot ír elő a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak a fizetések meghatározására egy új uniós irányelv, amelyet mai plenáris ülésén nagy többséggel megszavazott az Európai Parlament. A cél elsősorban a nemek közti diszkriminatív bérkülönbség csökkentése.
Szerző(k): Nagy Kristóf