Magyarországon egymillió főre vetítve 3849 egészséges életévet lehetne nyerni a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével. Ha a dolgozó lakosság egészségesebben élhetne, akár 135 millió euró pluszt is kaphatna a gazdaság – derül ki Ürge-Vorsatz Diána fizikus-éghajlatkutató és Souran Chatterjee, a CEU környezettudományi és -politikai PhD-se a Journal of Cleaner Production nevű nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányából.
Szerző(k): Szabó DánielEléggé ismert történet, hogy április 22-e először 1970-ben volt a Föld Napja, és hogy a vizeink, a levegőnk és a környezetünk védelmének fontosságára figyelmeztető, egy amerikai egyetemista kezdeményezéséből indult esemény igen gyorsan globális méretűvé vált. Arról már kevesebb szó esik, hogy e szimbolikus gesztus mögötti eszmék mostanra nem csak a zöldszervezetek és a kormányzati intézkedések szintjén, hanem a vállalatok életben is hovatovább kötelező érvényűvé váltak. Nem csak egy napra - hisz éppen erről szól a fenntartható fejlődés programja. Az idei Föld Napján ezért egy ilyen, céges példán keresztül mutatnánk meg, hogyan állnak össze a fenntarthatóságot célzó mindennapi döntések idővel történelemmé.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA magyar lakosság több mint háromnegyede véli úgy, hogy nekünk, magunknak kellene inkább megtermelnünk az energiaszükségletünket, és nem szabadna más országoktól, főként az orosz földgáztól függnünk – ez derül ki abból a friss közvéleménykutatásból, amelyet a Greenpeace megbízásából készített a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závech Research március utolsó hetében.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz ENSZ friss klímajelentése a 2010 és 2019 közötti időszakot vizsgálta, és a szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy még soha nem volt ennyire magas a globális szén-dioxid-kibocsátás. A tudósok szerint még most kell változtatni ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fokra lehessen csökkenteni a globális felmelegedést. Az ENSZ-főtitkát szerint fennáll a veszélye annak, hogy a Föld lakhatatlanná válik, ha a kormányok nem értékelik át az energiapolitikájukat.
Szerző(k): Ambrus-Nagy BoglárkaA Magyar Nemzeti Bank által elindított NHP Zöld Otthon Programban (ZOP) megkötött szerződések volumene elérte a 125 milliárd forintot. A 200 milliárd forintos keretből fennmaradó 75 milliárd forintot az MNB felosztotta a részt vevő bankok között az eddigi aktivitásuk alapján, mostantól ennek terhére elégíthetik ki a hozzájuk benyújtott hiteligényeket - nyilatkozta Patai Mihály, a jegybank alelnöke az MTI-nek, megjegyezve, hogy a nagy érdeklődés miatt a bankhoz benyújtott kérelmek volumene már meghaladta a program keretösszegét, ezért a monetáris tanács a soron következő ülésén tárgyalja a program folytatásának lehetőségét.
Szerző(k): K. Kiss GergelyÁprilis 3. után visszaadjuk a megélhetés biztonságát - mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az Egységben Magyarországért pártszövetség vasárnapi sajtótájékoztatóján. Igenis megtartjuk a 13. havi nyugdíjat és visszavezetjük a svájci indexálást – cáfolta a politikus a Fidesz vádjait, és hozzátette: szintén megtartják a rezsicsökkentést, és felújítási programot hirdetnek a panelekre és a "kádárkockákra".
Szerző(k): Domokos ErikaAz átlagos lakóingatlan Magyarországon ma is rendkívül pazarló és korszerűtlen, és ha 2030-ig vagy tovább is állni fognak, ez a hátrány csak sokszorozódik. Egyre többen érzik azt, hogy ez ügyben tennivalójuk lenne. Most először sikerült számszerűsíteni, hogy bármely, az energiahatékonysági skálán besorolt lakóház mennyivel ér többet, ha egy vagy több osztálynyi beruházást elvégeznek rajta, illetve benne. A felmérés motorja a Magyar Energiahatékonysági Intézet volt, a Napi.hu mai podcastjába Koritár Zsuzsannát, az intézet vezetőjét kérdeztük.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz elmúlt két évben csaknem 16, összesen félmilliárd forint értékű energiahatékonysági beruházást indított el az Indotek Group, és nagyságrendileg 600 tonnányi szén-dioxiddal csökkentette ingatlanai éves káros anyag kibocsátását.
Szerző(k): Szepesi Anita
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
