A korábbi 6 százalék helyett közel 7 százalékos lehetett 2021-es a magyar GDP-növekedés a Világbank szerint.
Szerző(k): Csernátony CsabaA magyar ipar termelése 2,6 százalékkal nőtt éves szinten tavaly novemberben. A chiphiány visszafogja az ágazatot.
Szerző(k): Csernátony CsabaTöbb statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a decemberi és a tavalyi éves infláció adata számíthat a legnagyobb figyelemre, emellett a külkereskedelem novemberi forgalmát, illetve a szálláshelyek novemberi vendégforgalmát is közzéteszik. Külföldön
Szerző(k): Szabó DánielJövőre kiugró, azt követően is stabilan magas gazdasági növekedést vár a Pénzügyminisztérium. Az újonnan kiadott, 2025-ig kitekintő prognózis szerint az infláció miatt nem kell túlságosan aggódni, és míg 2022-ben ömlik a pénz a lakosságra, a következő voksolásnál már alig lesz hiánya az államháztartásnak.
Szerző(k): Rácz GergőA jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács decemberi kamatdöntő ülése tarthat számot, emellett októberi ipari termelési és építőipari statisztikát közölnek.
Szerző(k): Csernátony CsabaA német kisembereket kiborítja az infláció, mert eszükbe juttatja, hogyan zabálta fel szüleik, nagyszüleik és dédszüleik megtakarítását a két világháború után galoppozó infláció. Ha nem jön be az a szakértői várakozás, hogy a pénzromlás átmeneti lesz, akkor óriási nyomás nehezedik az ország új kormányára, hogy megfékezze az inflációt.
Szerző(k): Komócsin SándorTartósan magas infláció, gazdasági egyenlegromlás és magasabb kamatokhoz vezető jegybanki kényszerpályára lehet számtani a következő időszakban. A CIB Bank értékelése szerint mostanra üt vissza a korábbi évek túlfűtött gazdasága, amin a következő kormánynak pártállástól függetlenül korrigálnia kell.
Szerző(k): Rácz GergőAz európai országok 2020-ban a koronavírus-járványra válaszul jelentős mértékű gazdaságélénkítést hajtottak végre monetáris és fiskális politikai eszközökkel. Az euroövezeti tagországok jegybankmérlegei emelkedtek a legnagyobb mértékben 2020-ban, míg a régiós országok közül az MNB mérlege bővült leginkább a gyors válságkezelési programok hatására. A fiskális lépéseknél a diszkrecionális intézkedések hatása a régióban nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-arányos deficit emelkedéséhez, mint az automatikus stabilizátorok, míg az északi, nyugati és délnyugati uniós országokban az automatikus stabilizátorok hatása magyarázza inkább a hiány növekedését. A 2008-as pénzügyi válságot követően bevezetett makroprudenciális intézkedéseknek is köszönhetően az európai és hazai pénzügyi intézmények stabil működés, megfelelő tőke- és likviditási helyzet mellett nézhettek szembe az új válsághelyzettel.
Szerző(k): Economx
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
