Egyre kevesebb időt töltenek munka nélkül a magyar munkavállalók: míg a rendszerváltás utáni években átlagosan 45 napnyi munkaidő-kiesés jutott egy dolgozóra, addig az utóbbi években csupán 39. Nem a fizetett szabadságok száma csökkent azonban le, hanem a betegség miatti távollét lett jelentősen kevesebb - idézi a Népszava a KSH Munkaidőmérleg című friss kiadványát.
Szerző(k): K. Kiss GergelyArányaiban az elmúlt időszakra jellemző, hogy a munkavállalók egyre több szabadságot tudnak és akarnak kivenni. A kivett napok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt - írja a hirado.hu. Ez azt jelenti, hogy korábbi, átlagosan 7-8 nap helyett nem ritkán 10-14 munkanapot - azaz 2, vagy 2,5 hét szabadságot - vesznek kik egyhuzamban.
Szerző(k): K. Kiss GergelyA nagyobb vállalatoknál dolgozók több időt töltenek betegállományban, mint a kisebbeknél, összességében a versenyszférában a munkaidő 14 százaléka vész el.
Szerző(k): Komócsin SándorSokkal kevesebb magyar akar külföldön dolgozni, mint négy éve. A 20 év alatti magyarok 66 százaléka ugyanakkor hajlandó lenne külföldön munkát vállalni - derül ki egy friss felmérésből.
Szerző(k): Domokos ErikaRomániában jelentősen emelnék azon munkaadók támogatását, amelyek munkanélkülieket és szociális segélyből élőket foglalkoztatnak.
Szerző(k): Barabás JúliaA miniszterelnök azt mondta a parlamentben, hogy nem veszik el a cafeteriát az emberektől. Az MSZP szerint egy fiatal munkavállaló 50-60 ezer forinttól is eleshet az átalakítás miatt. Tállai András államtitkár szerint nem helyettesítheti utalvány az elvégzett munkáért járó bért.
Szerző(k): Domokos ErikaSzlovákiában a Szakszervezetek Szövetsége kiütötte a biztosítékot a munkaadói szövetségeknél minimálbér-emelési javaslatával. Egyikük sci-finek minősítette az érdekvédők elképzelését.
Szerző(k): Barabás JúliaA kormány nem támogatja tovább az 55 év felettiek foglalkoztatását, megszünteti ugyanis azt a kedvezményt, amelyet a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében eddig a munkáltatóknak adott.
Szerző(k): Szabó Zsuzsanna