Magyarországnak az uniós csatlakozás után mindenképp be kell vezetnie az eurót, a kérdés csak az, hogy erre mikor és milyen konverziós árfolyam mellett kerül sor. A szakemberek többsége - egyetértésben a pénzügyi tárca első emberével - úgy látja, hogy a magyar gazdaságnak a minél gyorsabb eurócsatlakozás az érdeke. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint 2004-es EU-csatlakozást feltételezve elméletileg akár 2006-ban is felválthatná a közös pénz a forintot, de a jegybank vezetése végül 2007-es csatlakozást tűzött ki célul. Ma már az elemzők és Járai Zsigmond jegybankelnök is úgy látja, hogy 2008-2009 előtt nem kell búcsút mondanunk az 1946-ban létrehozott nemzeti fizetőeszköznek, azaz eddig nem lépünk be az eurózónába. Akad olyan szakmai műhely is, amely a várható hasznok miatt az euró egyoldalú bevezetésének végiggondolását sem tartja elvetendő ötletnek (NAPI Gazdaság, 2003. március 6., 3. oldal). Az átváltási árfolyammal kapcsolatban is éles viták folynak az elemzők között. A reálgazdaság és az exportszektor viszonylag gyenge forintot jelentő kurzus mellett érvel, miközben a pénzügyi világ szakértői arra mutatnak rá, hogy nominális felértékelődés hiányában az egyensúlyi reálfelértékelődés az infláció növekedésén keresztül valósul majd meg. Az ERM II-ben való részvétel nem a magyar fél egyoldalú döntése lesz, azt a tagállamoknak is kérvényezniük kell. A részvételről és a középárfolyamról szóló döntést közös eljárás keretében hozzák meg. László szerint Magyarországnak arra kell törekednie, hogy fennmaradhasson a jelenleg érvényes 18 százalékos társaságiadó-kulcs, ezen hosszabb távon sem érdemes változtatni. Az európai uniós tagországokban tapasztalható dekonjunktúra mérsékli a tagság nyújtotta előnyöket - tette hozzá a pénzügyminiszter.