A jelek szerint újra konfliktusba keveredhet egymással a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénzügyi tárca (PM) egy olyan kérdésben, amelyhez teljes egyetértés lenne szükséges. A magyar kormány a gyors, de nem elsietett eurócsatlakozás pártján áll - jelentette ki szerdán László Csaba pénzügyminiszter, aki szerint a Járai Zsigmond MNB-elnök által kedden említett 2009-2010-es belépés nincs összhangban a középtávú gazdaságpolitikai tervvel. Járai szerint ugyanis az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást leginkább a vártnál lazább fiskális politika késlelteti és jelenleg emiatt nincs mód a kamatok csökkentésére sem (NAPI Gazdaság, 2003. május 7., 1-3. oldal). Nemcsak Magyarországon, hanem a többi közép-kelet-európai országban is egyre csúszik az euró bevezetésének várható dátuma. Az országok vezetői szerint az évtized vége előtt felváltja a közös európai pénz a nemzeti valutákat, ám a lehető legkorábbi dátumhoz képest ez az időpont akár hároméves csúszást is jelenthet. A térség egyes országaiban a központi bankok és a pénzügyi körök általában a lehető leggyorsabban csatlakoznának a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU), a kormányok azonban - elsősorban a magas költségvetési hiányok csökkentésének kényszere miatt - nem ennyire lelkesek. A régióban ma már egyre inkább az államháztartási deficit leszorítása a legnehezebben teljesíthető konvergenciakritérium - mutattak rá a lapunk által megkérdezett elemzők. A költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 5-7 százalékát teszi ki Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is, márpedig a maastrichti szerződés legfeljebb 3 százalékos szintet tart elfogadhatónak. Korábban a szakértők az infláció csökkentését tartották a kritikus pontnak, a térségben azonban Magyarországon kívül ez egyre kevesebb fejtörést okoz. Az euró bevezetésével kapcsolatos társadalmi és szakmai vita Magyarországon haladt előre leginkább - vélekedik Barcza György, az ING Bank szakértője, aki szerint ez nagymértékben az MNB által készített tanulmányoknak köszönhető. Csehországban és Lengyelországban már szintén foglakoznak a kérdéssel, Szlovákiában pedig nemrég alakult meg a jegybanki, kormányzati és piaci szakértőket tömörítő bizottság, amely az euró bevezetésének hatásait elemzi. Barcza szerint ezekben az országokban a közös európai pénzzel kapcsolatban a korai bevezetést támogatók is elsősorban a spekulációs támadásokkal szembeni védettséget hangsúlyozzák, a reálgazdasági hatásokról jóval kevesebb szó esik. A monetáris unióval kapcsolatban a térség legszkeptikusabb állama Csehország, míg a lengyel kormány nem a dátumot, hanem a konverziós árfolyamot tartja elsődleges fontosságúnak. Az elemzők szerint semmi sem indokolja, hogy a kelet-közép-európai országok együtt csatlakozzanak az EMU-hoz. Ez az EU-csatlakozásánál kevésbé politikai kérdés - mondta Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. közgazdásza, aki szerint a felkészülteknek semmi esetre sem kell bevárni a késlekedőket. Hasonlóan látja Barcza is, véleménye szerint egyfajta verseny is érezhető az országok között. Az euró előnyei hosszú távon jelentkeznek, így 1-2 éves késés nem jár tragikus veszteséggel, 5-6 éves csúszás azonban már komoly hátrányt is okozhat - véli Zsoldos. Az első csatlakozó a többieknek is lendületet adhat. Az elemzők szerint a régió tőkevonzó képességét nem rontja számottevően, hogy 2007 helyett esetleg csak 2010-ben vezetik be az eurót, a befektetőket csak a bevezetés elutasítása, illetve jelentős tolódása kedvetlenítené el.