A gazdasági portál szerint az eltéréseket részben az eltolt árazás magyarázza, de arra jutottak, hogy ha ezt a hatást kiszűrjük, úgy is drága volt az orosz gáz, amelynek elsődleges vevői a különböző állami szereplők.

Mint írják, tavaly év végén akadt olyan hónap, amikor az orosz importgáz átlagára több mint duplája volt a más országokból behozott gáz átlagárának. Októberben és novemberben az orosz energiahordozó köbméterenként átlagosan több mint ezer forintért érkezett Magyarországra, miközben a más irányokból befutó import esetében 500 forint körüli ár volt jellemző.

A kiugró eltérést elsősorban a beszerzési szerződések különbségei magyarázhatják: az orosz gázbeszerzések nagyrészt a magyar állami szereplőkhöz köthetőek, így ezeknek a szereplőknek a szerződései határozzák meg az import átlagárát is. A legnagyobb vevő egész biztosan az állami energiaóriás MVM, amely évi 4,5 milliárd köbméter gázt vásárol a Gazpromtól – írja a G7. A Gazprom és az MVM közötti hosszútávú szerződés titkos ugyan, de annyi azért tudható róla, hogy a beszerzési ár a tőzsdei jegyzést követi.

Élet az orosz gáz után: ezzel termeli most az energiát Európa

Európa áramtermelésében az elmúlt évtizedben az lett a cél, hogy a megújulók aránya növekedjen, de leginkább a széndioxid-kibocsátással járó fosszilis tüzelőanyagok szerepe csökkenjen, különösen a legszennyezőbb széné. A tavalyi energiaválság a gáz szerepét csökkentette, de a trendeken nem változtatott lényegesen.