A Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia 15 évnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosait reprezentáló kutatásból kiderült, a legtöbben a pénzüket megtakarítási- vagy folyószámlán tartják, elsősorban pedig a váratlan helyzetekre való felkészültség növelése érdekében takarítanak meg. Ez az arány a szlovákoknál és cseheknél kiemelkedően magas, a magyar 55 százalékhoz képest 92, illetve 91 százalék – áll az Erste Bank lapunknak küldött közleményében. 

Nagy többségében minden elemzett ország lakosai fontosnak tartják a megtakarítást. A legnagyobb arányban a szlovákok látják lényegesnek, itt a megkérdezettek 86 százaléka tartja elengedhetetlennek a megtakarítást. A magyarok esetében ez az arány 82 százalék, a sort pedig a szerbek zárják 68 százalékkal.

A legtöbbet a csehek tesznek félre havonta, átlagosan 144 eurót (55 ezer forintot), míg a legkevesebbet a szerbek, havonta átlagosan 51 eurót (19 ezer forintot).

A megtakarítások összegének tekintetében Magyarországot a dobogón találjuk: mi átlagosan 106 eurót (40 ezer forint) teszünk félre havonta. Ennek ellenére a magyarok a legelégedetlenebbek azzal a megtakarított összeggel.

Általános pénzügyi tartalékokat tekintve a szlovákok és csehek állnak a legjobban 87, illetve 85 százalékkal. A magyar bankolók 53 százaléka spórol ilyen célból, míg a nyugdíjas évekre a lakosság harmada tesz félre. Ez az arány a szlovákok és csehek tekintetében 50, illetve 74 százalék.

A magyarok pénzügyi helyzete érzékelhetően súlyosbodott

A vizsgált országok közül Romániában nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya, akik anyagi helyzetük javulását érzékelték az elmúlt időben, míg ennek ellentétét a legtöbben Horvátországban tapasztalták. A magyarok a borúlátók táborát erősítik: itthon a megkérdezettek 52 százaléka érezte úgy, hogy pénzügyi kilátásai romlottak. Egy évvel korábban ez még csak 44 százalék volt. Romániában ezzel szemben a múlt évi 38 százalékról 29 százalékra csökkent azok arányai, akik helyzetük súlyosbodásáról nyilatkoztak.

Az áremelkedések megítélését tekintve az idei felmérés szerint Csehországban, Szlovákiában és Romániában már csökkent azok száma, akik úgy ítélték, hogy érinti őket a magas infláció. Messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban, hogy még mindig erősen érezhető a drágulás hatása. A horvátok 26 százalékához képest – akik a második legrosszabb helyzetértékelést adták – a magyar arány 56 százalék.

(Gyurka Eszter)