Nem minden cég fordul a fenntarthatóság irányába azért, mert munkál benne a társadalmi felelősségvállalás, vannak súlyos kötelezettségek is. Ennek egyik alapja az idén július 17-én megjelent kormányrendelet, amely a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos adóztatásról szól. Eszerint az a cél, hogy fizessenek azok a vállalatok – köztük több külföldi is – , amelyek jelentős károsanyag-kibocsátással rendelkeznek – írja a Dunaújvárosi Hírportál.

A beszámoló szerint az ETS (az uniós Emissions Trading Systemben) hatókörébe tartozó, jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények éves szinten meghatározott mennyiségű kvótával (másnéven kibocsátás-egységgel) rendelkeznek, amely adott mennyiségű CO2 kibocsátásra jogosítja fel őket „ingyenesen”. Az ingyenesen elérhető karbonkvóta évente degresszíven csökken, ezzel ösztönözve a nagyvállalatokat a kibocsátásuk visszafogásán keresztüli zöldebb működés megvalósítására. 

Amennyiben valaki túllépi az ingyenes kvótakeretet a kibocsátás mértékével, az vásárolhat magának további kvótát, hogy ezzel ellensúlyozza a környezetszennyezést, tehát csak az extra túllépésért kell fizetni.

Magyarországon viszont az új kormányrendelet értelmében

az érintetteknek a teljes kibocsátásuk után adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Ennek alapján az adó a teljes kibocsátás alapján kerül kiszabásra az EU-s ETS rendszer mellett.

A szabály azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek a 2022. december 31-e után kezdődő adóévben

  • hitelesített szén-dioxid összkibocsátása átlagának legalább 50 százalékával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásegység-kiosztásban részesültek,
  • és a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásuk éves átlaga meghaladta a 10 000 tonnát.
A legszámottevőbb karbonkvótával és kibocsátással bíró magyar piaci szereplőket érinti az új szén-dioxid kvóta adó, ennek mértéke 40 euró/kibocsátott tonna szén-dioxid. Tehát

  • a műtrágya,
  • a cement,
  • az olajfinomító,
  • az acél-,
  • az üveg-,
  • a vegyipari,
  • fémipari ágazatok
egyes szereplőire vonatkozik. A kormány szerint viszont ha valaki az ingyenesen felhasználható kvótját átruházni, annak még tranzakciós illetéket is kell fizetnie a klímavédelemért felelős szervezetnek.

A fentiek fényében a felszámolt Dunaferrt így extra tempóban kellene átállítani zöld acél gyártására, ugyanis a tulajdonosváltással bevonható forrásokat nem a szén – dioxid kvótára és annak adójára, hanem ennek megteremtésére lehetne fordítani. Erre minden esély megvan, hiszen a tendergyőztes Liberty Steel elkötelezett a zöld acéllal (Greensteel), több európai országban is érdekeltek ebben az iparágban.