A kínálat visszaesése mögött az áll, hogy az őszi fedeztetést sokan elhalasztották az aszály következtében kialakult takarmányhiány miatt, illetve az is szerepet játszik benne, hogy az idén korán van húsvét, így kevesebb állat érte ez az értékesítési súlyt. Az ünnepi időszak előtt a felvásárlási ár 5-8 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi azonos időszakinál – tették hozzá. Előrejelzésük szerint az élőállat-kivitel idén 460 ezerről 440 ezerre csökkenhet, de húsegyenértékre számolva kisebb lehet a visszaesés, mert az exporton belül a nehéz bárányok aránya ma már megközelíti az 50 százalékot. A könnyűek részesedése egy évtizede még csaknem 90 százalékos volt.

A húskivitel mennyisége valószínűleg nem változik lényegesen, a tavalyihoz hasonlóan 330-350 tonna lehet. A legnagyobb felvásárló továbbra is Olaszország, de egyre jelentősebb exportpiac Németország, Ausztria és a Közel-Kelet több állama is – közölték. A kivitel 45-50 százaléka a húsvéti, 20-25 százaléka a karácsonyi időszakba esik. A belföldi fogyasztás évek óta csökken, az idén 2700 tonna körül alakulhat.

Szűkül a termelés is, ezen egyelőre a tavaly bevezetett kiskérődző-támogatás sem változtatott. Az ágazat helyzetét takarmány- és munkaerőhiány, valamint a kedvezőtlen szerkezet is nehezíti, a magyarországi termelők csaknem 53 százaléka 50-nél kevesebb, 93 százaléka 300-nál kevesebb juhot tart.

A Juh Terméktanács közölte azt is, hogy pénteken és szombaton újra fogyasztásösztönző napokat tartanak. Az idei első Bárány napokat országszerte csaknem 100 étterem és 5 budapesti áruház részvételével szervezték meg, a második szeptember 29-én és 30-án lesz.

Az érdekképviselet abban bízik, hogy az uniós támogatással létrehozott 3 éves programjuk legalább olyan eredménnyel zárul, mint a korábbi, amely 2018-tól 2020-ig évente több ezer fogyasztót ért el Magyarországon. Azt írták, várakozásuk szerint az idei húsvétot megelőző Bárány napokkal olyanokat is megszólíthatnak, akik még nem találkoztak a legegészségesebb húsfajták közé tartozó juh- és bárányhússal.