Szeptember végi ülésén a testület nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén, ugyanakkor döntöttek az egynapos betéti gyorstender kivezetéséről, amivel 11 hónap után ismét az alapkamat vált az effektív jegybanki kamattá, és szimmetrikussá vált a kamatfolyosó az alapkamat körül +/- 100 bázispontos sávval.

Az MNB 2022 szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A jegybank október 14-től indította el egynapos betéti gyorstendereit, 18 százalékon. A kamatkondíciók normalizációja 2023 májusában kezdődött az egynapos betéti tendereken kínált kamatszint 100 bázis pontos csökkentésével. A kamatvágás a soron következő négy hónapban hasonló ütemben folytatódott, míg szeptemberben az egynapos betéti kamat 13 százalékon összeért az alapkamat szintjével.

Virág Barnabás MNB-alelnök a szeptemberi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón közölte: az alapkamatot év végéig a makrogazdasági adatok, az inflációs pálya alakulása és a pénzpiaci környezet alakulása folyamatos értékelésével alakítják majd ki.

Az alapkamat év végi szintje piaci várakozások szerint 11 százalék környékén szóródhat.

Élesedett a kamatplafon: olcsóbban vehetünk fel hitelt

A legtöbb hazai pénzintézet már jelezte, hogy bevezeti az önkéntes kamatplafont. A kormány a vállalati forgóeszközhitelekre 12 százalékos kamatszintet, a lakossági lakáshitelekre pedig 8,5 százalékos THM-szintet határozott meg. A bankok többsége a maximumot vezette be hiteleire, ám néhány bank ennél kedvezőbb feltételeket is biztosít. Bővebben >>>