Megjelent egy Orbán Viktor által jegyzett rendelet az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, amely fontos és konkrét változásokat eredményezhet az építőiparban. 

A miniszterelnök ugyanis módosítja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény (2006. évi LIII. törvény) azon pontját, ami a nem európai uniós támogatás vagy központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló beruházásokra vonatkozik.

Először is meglepő módon a szövegből kikerül Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényre (2023. évi LXIX. törvény) való hivatkozás, helyette az Országgyűlés által még el nem fogadott, a magyar építészetről szóló törvényt említi meg a miniszterelnök. Az építészeti törvényt valószínűsíthetően még idén elfogadja az Országgyűlés,

így a külföldi befektetőkre vonatkozó változások egy alig néhány hetes időszakra lettek időzítve.

A 523/2023. (XI. 30.) kormányrendelet értelmében ezentúl

a magyar építészetről szóló törvény hatálybalépéséig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható a nem európai uniós vagy központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló, legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító beruházás is.

Mindössze annyi a kitétel, hogy a külföldi beruházás a nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú, a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött gazdálkodó szervezet által tervezett építményre, vagy pedig legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű és legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító beruházás megvalósítására irányuljon. Ám mivel elég mindössze 90 millió forintos költségkeretet bemutatni, ami 15 új munkahelyet teremt, így a külföldi beruházás nemzetgazdasági kiemeléséhez szükség van kormánnyal megkötött megállapodásra.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint Lázár János bombasztikus bejelentést tesz majd a budapesti mini-Dubajról - TUDJA MEG, MIT AKAR A KORMÁNY AZ ARAB ÜZLETEMBERTŐL, KATTINTSON!

Ahogy arra az Építési Jog szakportál rávilágít, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások és a kiemelt jelentőségű ügy fogalma nem szinonimák. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közül a Kormány külön rendeletben határozza meg, hogy mely közigazgatási hatósági engedélyezési ügyek lesznek a törvény hatálya alá tartozó ügyek. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket nevezik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek, vagy rövidebben kiemelt jelentőségű ügynek.

A törvény szerint például a kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, de az ügyintézési határidő is maximum negyvenkét nap lehet. Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat. Egyébként a speciális szabályok mellett a törvény felhatalmazza a kormányzatot, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét előzetes társadalmi konzultáció és a helyi közösség részvétele nélkül határozza meg.

Rejt még egy érdekességet Orbán Viktor friss rendelete

Ugyanis a miniszterelnöki szándék szerint a kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben

  • az eljáró hatóság a  beruházással érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat által megállapított örökségvédelmi követelményeket nem veheti figyelembe,
illetve

  • az érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat egyedi, területi védelmet vagy védettséget nem állapíthat meg 
oktatási célú beruházások esetében. 

Hogy mit jelent pontosan az a kitétel, hogy a fenti tiltó rendelkezéseket oktatási célú beruházásokra kell alkalmazni, az nem derül ki a kormányrendeletből. Ez alapján egy magániskola építése esetében sem állapíthat meg örökségvédelmi követelményeket, vagy egyedi, területi védelmet vagy védettséget az önkormányzat. Ehhez a módosításhoz egyébként nem rendelt a kormányzat érvényességi időt, szemben a külföldi beruházás megkönnyítésével.