Többet dolgoznak a magyarok, mint a németek vagy a románok? Mutatjuk!

Évente 11 pirosbetűs ünnepnap szerepel Magyarországon a naptárban, vagyis olyan munkaszüneti nap, amikor a vasárnapokhoz hasonlóan szinte megáll az élet: a munkavállalók pihenhetnek, nincs iskolai tanítás és néhány kivétellel az üzletek is zárva tartanak.

A munkaszüneti napok egyben ünnepnapok is, amelyek közül hét nap a legfontosabb keresztény ünnepekhez köthető, három nap pedig nemzeti ünnep.

A magyar munkavállalók húsvétkor pihenhetnek a legtöbbet: 2017 óta a nagypéntek is munkaszünet, ezzel a húsvéthétfővel záródó hosszú hétvége lett az év leghosszabb hétvégéje.

A húsvéti időszakban ráadásul nem kell attól tartanunk, hogy egy adott évben a munkaszüneti nap hétvégi napra essen, amikor amúgy sem kellene dolgoznunk.

A húsvétot követően a karácsony a leghosszabb egybefüggő ünnep. Szenteste napja, vagyis december 24. hivatalosan nem munkaszüneti nap, noha az üzletek hamarabb zárnak és a legtöbb munkahelyen már nem kell dolgozni ezen a napon.

Hol jár a legtöbb a pihenés?

Az Európai Unió tagállamainak átlaga 12 munkaszüneti nap évente. Mind a 27 tagállamában a kereszténység legfontosabb ünnepein és a nemzeti ünnepeken pihenhetnek az emberek. A nemzeti ünnepek száma és dátuma minden országban eltérő, igazodva az adott állam történelméhez. Egyetlen közösnek mondható és nem a vallási hagyományokhoz kapcsolódó ünnep van: a munka ünnepe.

Az európai kultúrához évszázadok óta kapcsolódó ünnepeknél is országonként eltérő lehet, hogy melyik a szünnap.

A legtöbb európai országban ünnepnap

• az újév napja (január 1.);
• húsvéthétfő (változó);
• a munka ünnepe (május 1.);
• pünkösd (a húsvét utáni ötvenedik nap/hetedik hét);
• mindenszentek (november 1.);
• és a karácsony (december 25.-26.). 

Bizonyos országokban a helyi ünnepnapok is elősegítik a dolgozók pihenését, például Németországban egyes tartományokban további ünnepnapokat is kijelöltek. Több országban évente változhat a munkaszüneti napok száma, mivel ezeknek a meghatározása az adott tagállam hatásköre.

Idén a legkevesebb országos munkaszüneti napot Németországban és Spanyolországban jelzi a naptár: mindkét országban 9 nap.

Németországban tartományonként eltérően akár 11 szabadnappal is számolhat a dolgozó. Spanyolországban nem lesz munkaszüneti nap sem húsvéthétfő, sem karácsony másnapja. A legtöbb munkaszüneti napnak összesen 18 nappal Bulgária lakosai örülhetnek.

Az Európai Unió átlagánál Szlovénia kivételével a környező uniós országokban több a munkaszünet:

• Romániában és Szlovákiában 15 nap;
• Horvátországban 14 nap;
• Ausztriában 13 nap;
• Magyarországon és Szlovéniában 11 nap.

Az országok többségében húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, valamint mindenszentek napján sem kell dolgozni, ugyanakkor a nagypéntek már kevesebb helyen szünnap.

Egyetlen, nem a keresztény hagyományokhoz köthető munkaszüneti nap van: május elseje, a munka ünnepe, amely szinte minden tagállamban szünet.

Van még lehetőség bővíteni a munkaszüneti napokat

A tévhitekkel szemben kevés olyan ország van Európában, ahol hivatalosan is munkaszüneti nap lenne szenteste napja, vagyis december 24. Ennek ellenére ezen a napon minden országban megáll az élet a nap második felére.

A keresztény kultúrához kapcsolódó ünnepek közül idehaza nem, de több európai országban is munkaszünet még

• a vízkereszt, (január 6.);
• Jézus mennybemenetele, (a húsvét utáni negyvenedik nap);
• Mária mennybemenetele vagy Nagyboldogasszony ünnepe, (augusztus 15.);
• valamint Mária szeplőtelen fogantatása, (december 8.).