Orbán Viktor úgy fogalmazott: az Európai Unióról az a benyomásunk alakulhat ki, hogy szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. Az Európai Unió jól látja magát, egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, „zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás” – sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra.

Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza.

Ez a realitás – összegzett, hozzátéve: a félelem, a bekerítettség érzés az Európai Uniót az elzárkózás felé tereli, megijedt a versenytől. Az uniót egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította, aki mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba. Mindebből egy gazdasági, politikai és kulturális gettóba való zárkózás következik – mondta a kormányfő.

Az egymillió dolláros kérdés

Arról is beszélt: a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről. „Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk” – fogalmazott. Van civilizációs hitvallása – ő a világegyetem központja –, van távlatos terve – újra naggyá tenni Kínát –, van középtávú programja – visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.

Az egymillió dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés Kína és az Egyesült Államok között – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve „az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot”.

„Mi csak annyit mondhatunk, hogy most valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa, a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. (...) A szembenálló feleknek, egyenlő feleknek el kéne egymást elismerniük, függetlenül attól, hogy mik az éppen aktuális erőviszonyok” – fogalmazott.