Magyarország bekerült azon hat uniós tagállom közé, amelyeknek a bruttó hazai terméke (GDP) és az üvegházhatású gáz-kibocsátása (ÜHG) is csökkent az első negyedévben az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva – derül ki az Eurostat most közzétett adataiból.

A hat tagállam, amelyben mindkét mutató csökkent: Csehország, Észtország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország és Lengyelország volt. Eközben 15 állam úgy tudta növelni a GDP-t, hogy a károsanyagkibocsátás mégis csökkent.

Az Európai Unióban (EU) átlagosan 2,9 százalékkal esett vissza az ÜHG-kibocsátás, közben pedig a GDP 1,2 százalékkal növekedett. A legtöbb uniós tagállam tehát még a gazdasági növekedés mellett is képes volt csökkenti a károsanyag-kibocsátást.

Az idei év első negyedében az EU gazdaságának ÜHG-kibocsátása 941 millió tonna CO2-egyenértéket tett ki, ami közel 3 százalékos növekedést jelentett az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva.

Márciusig a következő gazdasági ágazatok bocsátották ki a legtöbb üvegházhatású gázt az EU-ban:

  1. háztartások (24 százalék)
  2. feldolgozóipar (20 százalék)
  3. villamosenergia- és gázellátás (19 százalék)
  4. mezőgazdaság (13 százalék)
  5. szállítás és raktározás (10 százalék)

A részletes adatokból azonban kiderül, hogy egy év alatt kilenc gazdasági ágazatból ötben csökkent a kibocsátás mértéke. Érdekes módon a legnagyobb csökkenést a villamosenergia- és gázellátás területén regisztrálták, ennek oka valószínűleg a rezsiárak jelentős emelkedése lehetett.

A legnagyobb mértékű csökkenését egyébként Bulgáriában, Észtországban és Szlovéniában regisztrálták.