A magyar építőipar immár a hatodik éve hanyatlik - a kis-, közép-, és nagyvállalatok vezetői idén az iparág további 5 százalékos szűkülésével számolnak. Ez a vállalatok forgalmának további, 5,2 százalékos csökkenéséhez vezet, mely a legnagyobb visszaesésnek számít a visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) körében.

A negatív kilátások a cégek önbizalmát is befolyásolják: három vállalatból kettő (64 százalék) úgy gondolja, hogy rosszabbul teljesít majd, mint a főbb versenytársai. A cégvezetők szerint a növekedést leginkább az állami bürokrácia és az alacsony kereslet korlátozza. Az alacsony kereslet hatására 65 százalékra eshet a kapacitás-kihasználtságuk. Ezzel Magyarország továbbra is sereghajtó marad a visegrádi országok között.

A vállalatoknak átlagosan 3,5 hónapra előre vannak szerződéses megrendeléseik. A cégvezetők 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebb megrendelést kaptak, mint 12 hónappal ezelőtt. Különösen rossz a helyzet a nagyvállalatoknál: négyből három képviselő az előző évinél kevesebb megrendelésről számolt be.

A cégek új megrendelésekhez leghatékonyabban személyes kapcsolataiknak köszönhetően juthatnak, ez már négy éve a leggyakoribb üzletszerzési mód nemcsak Magyarországon, hanem a többi visegrádi országban is. Üzletszerzés szempontjából a pályázatokon való részvételt a cégvezetők viszont nem tartják eredményesnek.

A megkérdezettek többsége megerősítette, hogy a korrupció is nagy szerepet játszik abban, ki nyeri el az adott üzletet. Minden harmadik vállalatvezető számolt be arról, hogy kértek már tőle csúszópénzt megrendelések megszerzése során. Mivel a kereslet nagyon alacsony, ezért jelenleg a cégek 41 százaléka még nyereség hiányában, vagy akár kisebb veszteség mellett is elfogadna megrendeléseket. Ez az arány a nagyvállalatok esetében még nagyobb, mintegy 63 százalékos. A cégek harmada (35 százalék) válaszolta azt, hogy már megszegte belső kockázatkezelési szabályzatát új szerződés megszerzése érdekében.

A válság alatt a cégek legfontosabb feladatuknak a teljesítményük bővítését tekintik. Ez elsősorban a nagyvállalatok számára fontos. A cseh és szlovák vállalatvezetők is ezen a területen szeretnének leginkább fejlődni. A lengyel vállalatok 2010-ben még szintén ezt tartották legfontosabb feladatuknak, hiszen akkor a piac kissé lelassult, de most, hogy újból növekedési pályára lépett az iparág, a lengyel vezetők a beszerzési folyamatok fejlesztésére összpontosítanak.