Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a tárca költségoptimalizálási programot készített, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy mely lakások újíthatók fel gazdaságosan.

Szaló Péter paradigmaváltásról beszélt az európai építésben, amely szerint az építési költséggel egyenrangú tényező lett az épület energiafogyasztása is. Elmondta: Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-től szigorúbb hőtechnikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben a privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználás követelménye.

Egy gazdaságossági felmérés kapcsán rámutatott: egy energetikai felújítás során az ablakcsere önmagában nem kifizetődő, kell hozzá a falak és a födémek hőszigetelése is. Legnagyobb a megtakarítás akkor, ha megújul a házakban a fűtési rendszer is. A fafűtésre átállás gazdaságos, viszont a pellet-fűtés és a hőszivattyú beruházásának a költsége csak hosszú távon térül meg - mondta el.

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy még az idén elkészül a nemzeti épületenergetikai stratégia.

A megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy a nyugat-európai államok sem tudják már a korábbi támogatást nyújtani ezen a területen, erre Magyarország sem képes, viszont a fenntartható fejlődéshez tudnak állami támogatást biztosítani.

Illés Zoltán a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a műemléki épületek energetikai felújítására speciális pályázatot dolgoznak ki.