Bár az Európai Bizottság 2014 tavaszán kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a kereskedelmi építkezések korlátozása miatt, de 2015-ben lezárta a vizsgálódást. A jogszabály közben annyival lazult, hogy a korábbi 300 négyzetméteres felső határ helyett legfeljebb bruttó 400 négyzetméterre nőtt az a méret, amely alatt különleges eljárás nélkül is lehet bevásárlóhelyként működő építményeket létrehozni. A törvény alapelvei viszont változatlanok maradtak - hangsúlyozta a lapnak Szatmáry Kristóf.
A miniszteri biztos szerint a szabályozás elérte célját, Budapesten az utóbbi években sikerült megállítani azt a nyugaton bevett gyakorlatot, hogy kontroll nélkül áldoznak be zöldmezős területeket a bevásárlóközpontépítés érdekében. Ehelyett a nagy kereskedelmi cégek korábbi áruházakat vagy más elhanyagolt belvárosi épületeket újítanak fel megnyitandó üzletnek.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve