Még májusban nyújtott be törvényjavaslatot Böröcz László fideszes képviselő arról, hogy azoknak a lakóknak, akik a rendszerváltás után nem vehették meg vári lakásukat, hasonló feltételekkel, hasonló kedvezményű vételi jogot kívánnak biztosítani, mint azoknak, akik megvásárolhatták bérleményüket. A több mint 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő jogszabály első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért.

Végül a javaslatot a közfelháborodás és a településvezetések panaszai miatt átdolgozták: erősen szűkítették a vételi jogot. Ez kizárólag olyan lakások esetén áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet.

Kapcsolódó

A parlament meg is szavazta a módosított változatot június 15-én, de Áder János köztársasági elnök alkotmányossági felülvizsgálatra küldte. Az Alkotmánybíróság pedig alig egy hónap múlva öt ponton Alaptörvény-ellenesnek minősítette.

Viszont nem adták fel a jogszabály átvitelét a Fidesz-frakció tagjai: a törvényalkotási bizottság csütörtökön olyan módosítást fogadott el, hogy akik 25 évnél rövidebb ideje bérlők, azok csak forgalmi értéken, kedvezmény nélkül vásárolhatják meg a lakást. Az indoklás szerint „az önkormányzat vagyonában így értékvesztés nem következik be”. Akik korábbi saját ingatlanuk tulajdonjogát cserélték bérleti jogra, ott egyedi elbírálással „a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében szociális szempontként figyelembe vehetik a bérlő által elcserélt lakás értékét” - írja a hvg.hu, amely szerint utóbbi esetben a megvenni kívánt lakás forgalmi értékének 35-50 százaléka lehet a vételár, a pontos összeget a tulajdonos állam vagy önkormányzat határozza meg az iratok alapján.

Kikerül az Alkotmánybíróság által kifogásolt kamatmentes részletfizetési lehetőség, de vállalva a terheket legfeljebb 25 éves részletfizetés lehetséges marad, ilyenkor mindig az adott félév elején érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeget kell fizetni, a vételár 10 százalékát pedig az elején egy összegben le kell tenni.

A módosításról kedden szavaznak.