A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöksége szerint változatlanul fennáll, hogy további források és intézkedések szükségesek a több, mint egy éve csökkenő szerződésállomány trendjének megfordításához; a tavaly elkezdődött magasépítési szegmens erősödésének fenntarthatóvá tételéhez - olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben.
A felújításhoz elengedhetetlennek látszó, már kommunikált épületenergetikai pályázatok nagy volumenű kiírása egyre jelentősebb mértékben csúszik. 2014 végétől mostanáig az Otthon Melege Program 10 milliárd forintos keretösszeggel egyelőre csak a társasházak korszerűsítését célozta. A pályázati befogadási időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci igények az akkor rendelkezésre álló keret többszörösét tették ki.
Ez mind elveszik a késlekedés miatt
A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉS) 2020-ig a lakóépületekre vonatkozó 38,4 petajoule megcélzott megtakarításból 17,6 petajoule-t a családi házak felújításával kívánja elérni (ezen épületek mintegy ötödének felújításán keresztül).
A NÉS szerint a családi házak az összes lakás 61 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a lakóépület állomány közel felét kitevő családi házas szegmensre vonatkozóan egyelőre nem jelent meg pályázati kiírás, pedig ez az a szegmens, amelyikben egységnyi beruházással fajlagosan igen jelentős energiamegtakarítást lehet elérni, ahol a NÉS-ben is hivatkozott kormányzati felmérések szerint a leginkább rendelkezésre áll a szükséges önrész, valamint a korszerűsítési szándék is - különösen a vidéki megyeszékhelyeken található, 100 négyzetméter körüli családi házak esetében.
Ebben a körben lehet a legtöbb fajta szakipari kivitelezési munkát elvégezni, elősegítve a helyi foglalkoztatást, ráadásul a legtöbb fajta építőanyag és építési termék számlás beépítése növelhetné a minőségi épületállomány kialakítását és a költségvetési egyenleget egyaránt - hangsúlyozza a MÉASZ.
Elhalasztják a döntést a beruházók is
A várható további ösztönzők, támogatások bejelentésének "lebegtetése" a piaci visszajelzések szerint ahhoz vezet, hogy a lakossági beruházók elhalasztják beruházási döntéseiket, mert a szükséges önrész mellett, amely többnyire a lakáspénztári megtakarításokat jelenti, és a banki hitel mellett számítanak a már több alkalommal részleteiben is kommunikált lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
A 2010-ben 5 évre megkötött, korszerűsítésre is fordítható lakás-takarékpénztári szerződések keretében, a MÉASZ értesülése szerint több száz milliárd forintnyi áll rendelkezésre, amelynek töredéke is jelentős mértékben javíthatná a 2015-2016-ra vonatkozó épületenergetikai megújítási folyamatot, valamint az építőipar általános teljesítményét is. Az LTP-kben lévő összegek önmagukban általában nem elegendőek komplexebb korszerűsítésekre, együttes felhasználással azonban nem aprózódnának el kisebb hozadékú részfelújításokra - sorolja az egyértelmű állásfoglalás hátrányait a MÉASZ. Így az évi lehetséges energiamegtakarítás elvész, a kivitelezési munkák ütemezhetősége romlik.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve