A szakemberek szerint a ház magassága vetekedene a 130 méteres Gellértheggyel, a Várhegynél pedig magasabb lenne, megzavarva a városképet.
A magas házak építésnek szabályozása Budapesten évtizedek óta meghatározóan fontos a városfejlesztésben. Először 1995-ben, majd 2002-ben végül 2015-ben fogadtak el átfogó szabályzatot. A szabályozás toronyházak építését kizárólag a Csepel sziget északi részén engedte meg, nemcsak a város sziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve - írják.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a jóváhagyott fejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek alapján elkészült szabályzatot egyetlen befektető vagy befektetői csoport igényeihez szabva, egyetlen telekre vagy telekcsoportra, a szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül módosítsák.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve