Az új évtől minden benyújtott építési-engedély vagy bejelentés, de már jelentős felújítás esetén is életbe lép a költségoptimalizált energetikai követelményszint. Az előírások módosulása miatt a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük.

Az új követelményeknek megfelelően épített, felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így jelentősen - felújítás esetén a kiinduló állapothoz képest akár 50 százalékkal is - kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 centiméterrel vastagabb kell, mint eddig. Ablakokból pedig háromrétegű üvegezéssel ellátottat érdemes beépíteni.

Kapcsolódó

Nagy a bizonytalanság

A MEHI négyállomásos képzéssorozata azt boncolgatta, vajon a megemelt energiahatékonysági követelményekre teherként vagy inkább lehetőségként kell-e tekinteni. Visszaszorulnak-e vajon a beruházások a sztenderdek szigorodása miatt, vagy inkább ösztönzően hatnak a jobb energiahatékonyságú épületek elterjedése felé.

A MEHI tapasztalatai szerint nagy a bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának értelmezésében, alkalmazásában, s nagy szükség van az elméleti tudnivalók gyakorlattá alakítására.

Érdemes tisztázni, hogy szabályozás fokozatosan lép hatályba: 2018. január 1-től a költségoptimalizált, 2021. január 1-től közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni. Azonban amíg a költségoptimalizált szintnél az építési engedély benyújtásának (vagy hatósági bejelentés elindításának) a dátuma, addig a közel nulla energetikai szint esetén a használatba vétel időpontja számít.

Tehát amennyiben az épület egyszerűsített bejelentését vagy engedélykérelmét 2017. december 31. után teszik meg és 2020. december 31. előtt fogják használatba venni, akkor a TNM 5. mellékletében szereplő követelményeknek kell megfelelni. Amennyiben az épületet 2020. december 31. után fogják használatba venni, akkor a TNM rendelet 6. mellékletében szereplő közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknek kell megfelelni.

MEHI: Legyen kedvezményes építőipari áfa az energetikai felújításokra is

A MEHI felmérése szerint az energiahatékonysági szektor vállalkozásai hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot. A szakértők kívánatosnak tartanák az épületenergetikai beruházások - az új építések mellett a felújítások - erőteljesebb kormányzati ösztönzését, különösen a háztartások körében. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, a lakossági uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok és hitelprogramok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet.

Az uniós energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet, hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok és tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék.

Az építőipar számára kiemelt jelentőségű az új építésekre érvényes kedvezményes áfakör megtartása 2019 után is, valamint annak az épületenergetikai felújításokra való kiterjesztése is. Ha az építőanyagra és épületgépészeti termékekre - és nem a készre épített lakások eladására - lenne kedvezményes áfa, akkor elkerülhető lenne, hogy a lakást értékesítő vállalkozó nyelje le az áfát. (Nagy baj közeleg, szabadesésbe válthat a lakásépítés)

Álláspontjuk szerint noha az elmúlt egy-másfél évben tapasztalhatóak olyan központi törekvések, új intézkedések, jogszabályi előírások, amelyek az energiahatékonysági beruházások ösztönzését szolgálják, ezek eredményessége érdekében azonban általánossá kell, hogy váljon az energetikai szabályok és előírások betartatása és ellenőrzése. A MEHI emellett a műszaki ellenőrzés súlyának és jelentőségének erősítésére is szükségesnek tartja.

Címlapkép forrása: Napi.hu/Szabó Dániel